1301. Kik azok a Dinoszauruszok?
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A nagyjából autóbusz méretű Stegosaurus (4,5tonna felett volt) agyának tömege a 80 grammot sem haladta meg, ami - semmi kétség - azt jelenti, hogy nem az eszéről volt híres a dínótársai körében. Körübelül 150 millió évvel ezelőtt élt, és az őslénykutatók úgy vélik, hogy mohákat, páfrányokat, zsurlókat, cikászokat, tűlevelűeket és gyümölcsöket fogyasztott, de rágóképessége nem lévén zúzóköveket is nyelt hozzá az emésztése megkönnyítésére.
A dinoszauruszok igazi "kozmopoliták". A Pangea minden részébe eljutottak. Húsz családjuk majdnem minden kontinensről előkerült. A dinoszauruszoknak, a repülő hüllőknek és a krokodiloknak közös őse volt. Nézzük a legzsarnokabb gyíkot, a Tyranoszauruszt!
Már a nevének jelentése is sokatmondó: Triceratops - ´három szarv arc´. Körülbelül 68–65 millió évvel ezelőtt élt Észak-Amerika területén. A nagy nyakfodorral és szarvakkal rendelkező, négy lábon mozgó, a modern orrszarvúéhoz hasonló testű Triceratops az egyik legkönnyebben felismerhető dinoszaurusz. Sok elképzelés született a Triceratops fejdíszeinek céljait illetően és jelenleg az udvarlás tűnik legvalószínűbbnek. Gondoljunk csak a XVI-XVII. század nyakfodort viselő hős szerelmeseire! Lássuk, mit tudunk még róla!
Az őshüllő olyan, többféle kategóriába tartozó állatok csoportját jelenti, amely segít a dinoszauruszok más korai hüllőktől való megkülönböztetésében. A levegőt meghódító első szárnyas lények a dinoszauruszokkal csak távoli rokonságban álltak. A magasból csaptak le zsákmányukra, de a negyedik ujjuk végétől a hátsó láb tövéig feszülő repülőhártyájukkal kilométereket tudtak siklani is...
Az epilepszia maga is idegrendszeri betegségnek számít. Ha nincs javulás, vissza kell menni az állatorvoshoz, aki további vizsgálatokat végezhet el, illetve a kezelésen is változtathat, ha ezt jónak látja. Mindenképpen azt tanácsolom, hogy bízzanak kezelőorvosukban, mert ez nagyon fontos, ezen alapul az állatorvos-gazdi-kutya kapcsolat és ez nagyon fontos a kezelés sikeréhez!
A petefészek-eltávolítás egyszerűbb és kisebb beavatkozás. Ha a méh egészséges és nem vemhes az állat, akkor nem kell a méhet is eltávolítani. Erről természetesen Ön dönt, illetve ha a műtét során gond merül fel, konzultálni szoktunk a gazdival. A nőstény macskák valóban 2-3 hetente bagzanak.
A parvovírusos bélgyulladást okozó vírus, ha erre gondol, csak kutyákat betegít meg. Azért hívják "macskabetegségnek" a laikusok, mert valamikor a kórokozó vírus a macska hasonló családba tartozó vírusából (Panleukopenia vírus) alakult át kutyákat megbetegítő vírussá. Nem kapják el a macskák "parvo", vagyis panleukopenia vírusát a kutyák, ez csak cicákra veszélyes, de oltunk ellene.
Betegség is okozhat ilyen tüneteket, hogy tényleg erről van-e szó, ahhoz meg kellene mutatni egy állatorvosnak. Elképzelhető, hogy valamiféle fájdalom/viszketegség vagy idegrendszeri probléma miatt köröz, esetleg rossz szokásról, "civilizációs ártalomról" van szó...?
Ha magától esetleg (mondjuk mire ez a válasz megérkezik) elmúlnak a tünetei és a szőre is kinő, akkor természetesen nem kell állatorvoshoz vinni. Ha azonban nincs javulás ez idő alatt sem, akkor tanácsos lenne megmutatni állatorvosnak, aki eldönti, hogy milyen kezelés szükséges.