1301. Kik azok a Dinoszauruszok?
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A nagyjából autóbusz méretű Stegosaurus (4,5tonna felett volt) agyának tömege a 80 grammot sem haladta meg, ami - semmi kétség - azt jelenti, hogy nem az eszéről volt híres a dínótársai körében. Körübelül 150 millió évvel ezelőtt élt, és az őslénykutatók úgy vélik, hogy mohákat, páfrányokat, zsurlókat, cikászokat, tűlevelűeket és gyümölcsöket fogyasztott, de rágóképessége nem lévén zúzóköveket is nyelt hozzá az emésztése megkönnyítésére.
A dinoszauruszok igazi "kozmopoliták". A Pangea minden részébe eljutottak. Húsz családjuk majdnem minden kontinensről előkerült. A dinoszauruszoknak, a repülő hüllőknek és a krokodiloknak közös őse volt. Nézzük a legzsarnokabb gyíkot, a Tyranoszauruszt!
Már a nevének jelentése is sokatmondó: Triceratops - ´három szarv arc´. Körülbelül 68–65 millió évvel ezelőtt élt Észak-Amerika területén. A nagy nyakfodorral és szarvakkal rendelkező, négy lábon mozgó, a modern orrszarvúéhoz hasonló testű Triceratops az egyik legkönnyebben felismerhető dinoszaurusz. Sok elképzelés született a Triceratops fejdíszeinek céljait illetően és jelenleg az udvarlás tűnik legvalószínűbbnek. Gondoljunk csak a XVI-XVII. század nyakfodort viselő hős szerelmeseire! Lássuk, mit tudunk még róla!
Az őshüllő olyan, többféle kategóriába tartozó állatok csoportját jelenti, amely segít a dinoszauruszok más korai hüllőktől való megkülönböztetésében. A levegőt meghódító első szárnyas lények a dinoszauruszokkal csak távoli rokonságban álltak. A magasból csaptak le zsákmányukra, de a negyedik ujjuk végétől a hátsó láb tövéig feszülő repülőhártyájukkal kilométereket tudtak siklani is...
Ennek több oka is lehet, látatlanban csak találgatni tudok. Fájdalommal járó betegségek esetén is előfordul ilyen viselkedés (végtagfájdalmak, belső szervi betegségek, stb.), amikor bizonyos mozdulatokat tesz, akkor az fájdalommal járhat. Ennek eldöntéséhez alaposan meg kellene a kutyát vizsgálni. A másik lehetőség, hogy valaki megijesztette, bántotta, megütötte, megdobta valamivel és emiatt riad meg sokszor. Sajnos gyakran spay-vel lefújt állatoknál tapasztalható ilyen viselkedés.
A műtétet követő néhány napban általában lelki okokból nem esznek a cicák. Természetesen ki kell zárni a műtéti szövődmény lehetőségét (láz, septikémia, stb). Ha a helyzet 3-4 nap után sem javul, keresse fel állatorvosát.
A "fejből történő magkirázás" nem más, mint a begyben már előemésztett, pépesített eleség visszaöklendezése. Ez az amúgy ösztönös viselkedés (ezzel etetik fiókáikat a papagájok) lehet "rossz szokás is", sokszor felnőtt madarak is kedveskednek így egymásnak, de ha túl gyakran csinálja (esetleg fogyáshoz is vezet), akkor begyhurutról lehet szó. Ebben az esetben állatorvoshoz kellene fordulni. A "tollak szivacsszerű ropogását" nehezen tudom elképzelni, így nem tudom, hogy csak valami ártalmatlan dologról van-e szó, vagy esetleg légszőszervi problémáról.
Nincs tudomásom semmi olyan dologról, ami miatt ne lehetne epilepsziás kutyába mikrochipet ültetni. Arról sem tudok, hogy bármiféle káros sugárzást bocsátanának ki a chipek. Szerintem nyugodtan be lehet ültetni azt a kutyába.
Elméletileg egészen kis korától lehet kötni hajbóbitát, de a kutyusok többsége nehezen viseli. Valószínűleg az Ön kutyusánál is az lehet a gond, hogy irritálja és saját magának kaparja ki vagy maga a csat okozza a kopást. Esetleg próbáljon meg nagyobb bóbitát kötni - több szőrt fogjon föl - és ne csattal, hanem hajgumival, de ha nem ragaszkodik hozzá, akkor én azt javaslom, hogy inkább vágasson frufrut neki.