1301. Kik azok a Dinoszauruszok?
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A nagyjából autóbusz méretű Stegosaurus (4,5tonna felett volt) agyának tömege a 80 grammot sem haladta meg, ami - semmi kétség - azt jelenti, hogy nem az eszéről volt híres a dínótársai körében. Körübelül 150 millió évvel ezelőtt élt, és az őslénykutatók úgy vélik, hogy mohákat, páfrányokat, zsurlókat, cikászokat, tűlevelűeket és gyümölcsöket fogyasztott, de rágóképessége nem lévén zúzóköveket is nyelt hozzá az emésztése megkönnyítésére.
A dinoszauruszok igazi "kozmopoliták". A Pangea minden részébe eljutottak. Húsz családjuk majdnem minden kontinensről előkerült. A dinoszauruszoknak, a repülő hüllőknek és a krokodiloknak közös őse volt. Nézzük a legzsarnokabb gyíkot, a Tyranoszauruszt!
Már a nevének jelentése is sokatmondó: Triceratops - ´három szarv arc´. Körülbelül 68–65 millió évvel ezelőtt élt Észak-Amerika területén. A nagy nyakfodorral és szarvakkal rendelkező, négy lábon mozgó, a modern orrszarvúéhoz hasonló testű Triceratops az egyik legkönnyebben felismerhető dinoszaurusz. Sok elképzelés született a Triceratops fejdíszeinek céljait illetően és jelenleg az udvarlás tűnik legvalószínűbbnek. Gondoljunk csak a XVI-XVII. század nyakfodort viselő hős szerelmeseire! Lássuk, mit tudunk még róla!
Az őshüllő olyan, többféle kategóriába tartozó állatok csoportját jelenti, amely segít a dinoszauruszok más korai hüllőktől való megkülönböztetésében. A levegőt meghódító első szárnyas lények a dinoszauruszokkal csak távoli rokonságban álltak. A magasból csaptak le zsákmányukra, de a negyedik ujjuk végétől a hátsó láb tövéig feszülő repülőhártyájukkal kilométereket tudtak siklani is...
Nem valószínű, hogy van köze hozzá, feltételezem macskára nem veszélyes szert használtak.... Ha állapota nem javulna azt javaslom, vigye el állatorvoshoz.
Sajnos látatlanban semmit nem tudok ajánlani. Lehet, hogy a szemhéja sem szabályosan áll? Az fenntarthat egy állandó kötőhártya gyulladást. Nem tudom, kimondottal szemészettel foglalkozó állatorvos látta-e már a kutyát? Érdelmes lenne ilyen szakrendelésen is megmutatni.
Először is ki kellene deríteni hogy ez a fekély mitől, hogyan keletkezhetett. Ha valami mechanikai sérülés vagy fogkövesség az ok akkor viszonylag jó a kórjóslat, ha szájüregi daganat akkor rossz. Magától persze egyik esetben sem gyógyul meg, de a kiváltó oknak megfelelően kell kezelni.
Kedves Dani, ha szeretnél guppit tartani, akkor nem árt előtte tájékozódni, hogy mire van szüksége a halnak ahhoz, hogy jól érezze magát. Javaslom olvasd el cikkünket: Ideális hőmérséklet: 24-26°C, de elviseli akár a 18-30°C-ot is. Vízkeménység: közepesen kemény, de a nagyon keményet is elviseli. pH: 7 körüli, de a guppi ebből a szempontból is rugalmas. Szivárványos guppi tartása >>
Kedes Dani! A fogságban tartott teknősöket egyáltalán nem szükséges teletetni. Ráadásul, ha valaki telelteti és NEM helyesen teszi, többet árt mint használ... Az ékszerteknősök a szabadban vízben alszanak téli álmot, nagyjából 10 fok alatti hőmérsékleten... ennek megfelelően ha a fogságban tartott egyedeket mindenképpen teleltetni szeretnénk (aminek nem sok értelmét látom) úgy kell eljárjunk, hogy igen hideg, 10 fok alatti hőmérsékletet biztosítunk neki, valamint legalább tenyérnyi mélységű vizet. Amennyiben fogságban tartott teknősünk tartási hőmérséklete körülbelül 18-20 fok alá hűl, a teknős -lévén, hogy hüllő- tejesen lelassul, és valóban elkezd nyugalmi állapotra felkészülni... Egy ilyen állandósult hideg állapot ami a normális tartási hőmérsékletnél hidegebb, viszont a teleltetési hőmérsékletnél pedig jóval magasabb igen veszélyes a teknősre nézve... így ne tartsuk sosem állatainkat. Az ékszerteknősök elterjedése észak amerikai kontinensen belül igen nagy, északon egészen Ohio államig ér délen pedig Mexikóig, így a populáció egy része nyugalmi időszakra kényszerül másik része azonban sosem telel. Ennek megfelelően nem szükséges teknőseinket fogságban teleltetni, diapausa beiktatása nélkül is szaporodnak, és boldogan élhetnek...