1301. Kik azok a Dinoszauruszok?
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A nagyjából autóbusz méretű Stegosaurus (4,5tonna felett volt) agyának tömege a 80 grammot sem haladta meg, ami - semmi kétség - azt jelenti, hogy nem az eszéről volt híres a dínótársai körében. Körübelül 150 millió évvel ezelőtt élt, és az őslénykutatók úgy vélik, hogy mohákat, páfrányokat, zsurlókat, cikászokat, tűlevelűeket és gyümölcsöket fogyasztott, de rágóképessége nem lévén zúzóköveket is nyelt hozzá az emésztése megkönnyítésére.
A dinoszauruszok igazi "kozmopoliták". A Pangea minden részébe eljutottak. Húsz családjuk majdnem minden kontinensről előkerült. A dinoszauruszoknak, a repülő hüllőknek és a krokodiloknak közös őse volt. Nézzük a legzsarnokabb gyíkot, a Tyranoszauruszt!
Már a nevének jelentése is sokatmondó: Triceratops - ´három szarv arc´. Körülbelül 68–65 millió évvel ezelőtt élt Észak-Amerika területén. A nagy nyakfodorral és szarvakkal rendelkező, négy lábon mozgó, a modern orrszarvúéhoz hasonló testű Triceratops az egyik legkönnyebben felismerhető dinoszaurusz. Sok elképzelés született a Triceratops fejdíszeinek céljait illetően és jelenleg az udvarlás tűnik legvalószínűbbnek. Gondoljunk csak a XVI-XVII. század nyakfodort viselő hős szerelmeseire! Lássuk, mit tudunk még róla!
Az őshüllő olyan, többféle kategóriába tartozó állatok csoportját jelenti, amely segít a dinoszauruszok más korai hüllőktől való megkülönböztetésében. A levegőt meghódító első szárnyas lények a dinoszauruszokkal csak távoli rokonságban álltak. A magasból csaptak le zsákmányukra, de a negyedik ujjuk végétől a hátsó láb tövéig feszülő repülőhártyájukkal kilométereket tudtak siklani is...
A babéziózis kacifántos és elég alattomos betegség. AZ, hogy az Imizol kezelésre látványosan jobban lett, indirekt módon is bizonyítja, hogy jó volt a feltételezett diagnózis. A kérdés az, hogy közben készültek-e laborvizsgálatok, vannak-e vér eredmények? Ez ugyanis nagyon fontos, mert igazából ezzel lehet a betegség lezajlását nyomon követni, illetve azt figyelni, hogy milyen mértékű volt a vörösvérsejt pusztulás, és milyen a regenerációja. Fontos tudni azt is, nem alakult-e ki heveny veseelégtelneség, ami sajnos gyakori szövődménye a betegségnek. Beszéljék ezt meg feltétlenül a kezelőorvosával!
Kedves László! A biokémiai vizsgálatok jó része elvégezhető humán laborban is (vércukor stb.), de az autoimmun betegség diagnosztikája abszolute fajspecifikus, próbálkozni sem érdemes vele. A vérkép meghatározásban szintén nagyon jelentős eltérések vannak. Összeségében nem ajánlom, mint ahogy mi sem végzünk humán vérvizsgálatokat. Üdvözlettel Dr.Szaniszló Ferenc
Kedves Gazdi! Ellenőrizni kell a hasnyálmirígy működését (vérvizsgálattal), valamint a cica pajzsmirgyhormonszintjét, mert ezek is gyakori okok. Üdvözlettel Dr.Szaniszló Ferenc
A sebre Betadint kellene ecsetelni, de érdemes lenne megmutatni egy állatorvosnak pontos diagnózishoz. Lehet, hogy egy tályog, amit idegen test behatolása, például drót szúrása okozott, de nem zárható ki egy korábbi fertőzés tünete sem.
Sok a kérdés, de kevés a konkrétum. Az, hogy egy állatorvosnak ez volt a véleménye, még nem jelent semmit. Lehetséges az a diagnózis is, amit a kolléga felállított, de lehet, hogy tévedett. Az autoimmun betegségek (amelyek nem fertőzőek, hanem speciális allergiás problémák) egyre gyakoribbak, de ezt megfelelő vizsgálatokkal (tesztekkel) igazolni lehet, vagy ki lehet zárni. Nem elég csak kimondani, be is kell bizonyítani. Azt javaslom, keressenek fel másik állatorvost is, és alaposan vizsgáltassák ki a kutyájukat.