1301. Kik azok a Dinoszauruszok?
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A nagyjából autóbusz méretű Stegosaurus (4,5tonna felett volt) agyának tömege a 80 grammot sem haladta meg, ami - semmi kétség - azt jelenti, hogy nem az eszéről volt híres a dínótársai körében. Körübelül 150 millió évvel ezelőtt élt, és az őslénykutatók úgy vélik, hogy mohákat, páfrányokat, zsurlókat, cikászokat, tűlevelűeket és gyümölcsöket fogyasztott, de rágóképessége nem lévén zúzóköveket is nyelt hozzá az emésztése megkönnyítésére.
A dinoszauruszok igazi "kozmopoliták". A Pangea minden részébe eljutottak. Húsz családjuk majdnem minden kontinensről előkerült. A dinoszauruszoknak, a repülő hüllőknek és a krokodiloknak közös őse volt. Nézzük a legzsarnokabb gyíkot, a Tyranoszauruszt!
Már a nevének jelentése is sokatmondó: Triceratops - ´három szarv arc´. Körülbelül 68–65 millió évvel ezelőtt élt Észak-Amerika területén. A nagy nyakfodorral és szarvakkal rendelkező, négy lábon mozgó, a modern orrszarvúéhoz hasonló testű Triceratops az egyik legkönnyebben felismerhető dinoszaurusz. Sok elképzelés született a Triceratops fejdíszeinek céljait illetően és jelenleg az udvarlás tűnik legvalószínűbbnek. Gondoljunk csak a XVI-XVII. század nyakfodort viselő hős szerelmeseire! Lássuk, mit tudunk még róla!
Az őshüllő olyan, többféle kategóriába tartozó állatok csoportját jelenti, amely segít a dinoszauruszok más korai hüllőktől való megkülönböztetésében. A levegőt meghódító első szárnyas lények a dinoszauruszokkal csak távoli rokonságban álltak. A magasból csaptak le zsákmányukra, de a negyedik ujjuk végétől a hátsó láb tövéig feszülő repülőhártyájukkal kilométereket tudtak siklani is...
Hiába látta a cicát eddig 2 állatorvos, ha nem jutottak vele el odáig, hogy legyen biztos diagnózis. Pedig e nélkül nem lesz érdemben semmi változás, marad az egyik napról másikra való kicsit jobbá tétel. Azt, hogy kihez kellene fordulni, így nem könnyű megmondani, de mindenképpen olyan állatorvoshoz, aki jól ért a macskákhoz (kisállatokhoz), és van ezen a téren sok-sok tapasztalata. Az is tény, hogy ha mégis találnak valakit, akihez el lehetne vinni, ismét sok vizsgálat vár a cicára. És persze ez pénzbe (esetleg sok pénzbe) is fog kerülni. A szüleinek kell eldönteni, hogy mit akarnak, mit tudnak, ill. mit tehetnek meg. Nem írta, hogy hol laknak, így nehéz ajánlani helyeket, ahová lehetne fordulni. Általánosságban azt tudom írni, hogy Budapesten a SZIE ÁOTK klinikáján talán kiderülhetne, hogy mi a valós problémája a cicának.
Száj-garatüregbe bele kellene nézni. Ha az és a vérlabor is rendben van, akkor a probléma inkább pszichés/viselkedésbeli. Úgyhogy mindenképpen keressen fel egy állatorvos kollégát...
Kedves Petra! Én inkább azt javasolnám, hogy ne tegye ki a hosszú repülőútnak (költöztesse a barátjához). Az utat egyébként a cicák (relatív) jól szokták bírni, bár ez egyedi, az állat természetétől is függ...
Üdvözlöm! A kép alapján szerintem darakór! ez egy egysejtű parazita. Akvarisztikai üzletekben vegyen darakór elleni szert és emeljen a hőmérsékleten!
Ha egyéb tünet nincs, ami betegségre utalna(borzolt tollazat, pihegés, hasmenéses széklet), akkor az ülőrudak cseréjével, különböző magasságokban elhelyezésével érdemes próbálkozni. Az ülőrúd vastagsága minimálisan akkora,hogy a madár legfeljebb 2/3 részben érje át az ujjaival. Más rúd inkább 1/3 részben átérhető, vagy vastagabb legyen. Ezzel a stabil kapaszkodás, a karmok megfelelő koptatása és a lábujjak tornáztatása is megoldható. A rúd anyaga lehetőleg természetes faág legyen, aminek rágcsálása csőrkoptatásra is megfelel. Mivel a madarak a lehető legmagasabban szeretnek éjszakára felülni, így az egyik ág a kalit tetejéhez közel legyen elhelyezve. Ha ennek ellenére még mindig csőrrel kapaszkodik éjszakánként, akkor nem az ülőrudakban volt a hiba. Egyéb tünet híján, egy sajátos, de ausztrál papagájoknál nem túl ritka szokása alakult ki.