1301. Kik azok a Dinoszauruszok?
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A nagyjából autóbusz méretű Stegosaurus (4,5tonna felett volt) agyának tömege a 80 grammot sem haladta meg, ami - semmi kétség - azt jelenti, hogy nem az eszéről volt híres a dínótársai körében. Körübelül 150 millió évvel ezelőtt élt, és az őslénykutatók úgy vélik, hogy mohákat, páfrányokat, zsurlókat, cikászokat, tűlevelűeket és gyümölcsöket fogyasztott, de rágóképessége nem lévén zúzóköveket is nyelt hozzá az emésztése megkönnyítésére.
A dinoszauruszok igazi "kozmopoliták". A Pangea minden részébe eljutottak. Húsz családjuk majdnem minden kontinensről előkerült. A dinoszauruszoknak, a repülő hüllőknek és a krokodiloknak közös őse volt. Nézzük a legzsarnokabb gyíkot, a Tyranoszauruszt!
Már a nevének jelentése is sokatmondó: Triceratops - ´három szarv arc´. Körülbelül 68–65 millió évvel ezelőtt élt Észak-Amerika területén. A nagy nyakfodorral és szarvakkal rendelkező, négy lábon mozgó, a modern orrszarvúéhoz hasonló testű Triceratops az egyik legkönnyebben felismerhető dinoszaurusz. Sok elképzelés született a Triceratops fejdíszeinek céljait illetően és jelenleg az udvarlás tűnik legvalószínűbbnek. Gondoljunk csak a XVI-XVII. század nyakfodort viselő hős szerelmeseire! Lássuk, mit tudunk még róla!
Az őshüllő olyan, többféle kategóriába tartozó állatok csoportját jelenti, amely segít a dinoszauruszok más korai hüllőktől való megkülönböztetésében. A levegőt meghódító első szárnyas lények a dinoszauruszokkal csak távoli rokonságban álltak. A magasból csaptak le zsákmányukra, de a negyedik ujjuk végétől a hátsó láb tövéig feszülő repülőhártyájukkal kilométereket tudtak siklani is...
A cicádnak nem biztos, hogy csak a fogváltással függ össze az étvágytalansága. A hurutos gyomor- és bélgyulladás gyakran jár gázképződéssel a tartalom rendellenes bomlása miatt, amely gázok a végbélnyíláson keresztül gyakran távoznak is. A macskák fertőző gyomor- és bélgyulladása nagy ragályozó képességű, hasmenéssel, lázas általános tünetekkel járó gyakori fertőző betegsége. A vírus a beteg macskákból főként a bélsárral nagy mennyiségben ürül. A fertőzés a macskák közvetlen érintkezésével, de közvetett úton és ragályfogó tárgyak közvetítésével is létrejön. A kijáró macskák ezért nagyobb veszélynek vannak kitéve. Mivel az immunis anyák kölykeinek tartós maternális immunitása van, ezért a kismacskákat először 8 hetes, majd 12 hetes korukban, ezt követően pedig évente célszerű vakcinázni. Célravezető lenne, ha a cicáddal mindenképpen felkeresnéd a kezelő állatorvosod, egyrészt az észlelt tünetek, másrészt az ismétlő oltások miatt.
El kéne tenni a szárítót olyan helyre, ahol nem tud hozzáférni a roti. Ha ez nem megy, akkor pl. keserű spray-vel kell megpróbálni elriasztani vagy elárasztanám kutyajátékokkal. Igazából alaposabb "helyszíni szemle" és "mélyinterjú" kellene ahhoz, hogy kiderüljön, miért csinálja?!
Előfordulhat, hogy a faggyúmirigy túltermelése miatt zsírosodik a kutyus szőre. A balzsam, illetve nercolaj használata inkább felerősíti a zsírosodás folyamatát, használjon inkább normál, illetve gyógynövény alapú sampont vagy ún. szárazsampont.
A kérdése eléggé szerteágazó és nehézkes is, mivel a tüneteket mutató egyedekről kevés kórelőzményi információ áll rendelkezésre, másrészt az elhullott állatoknál, pedig nincs halkórtani, kórbonctani vizsgálati eredmény a kezünkben. A különböző halbetegségeknél a tünetek nagy része általános: Csak arra hívja fel a figyelmet, hogy valami nincs rendben a szervezetben, ezért hangsúlyozzuk a megtekintésen alapuló klinikai fizikális vizsgálat mellett, annak kiegészítőjeként a halkórtani intézeti vizsgálat fontosságát. Az általános tünetek közül lényegesebbek szem opálossága, a szapora légzőmozgások, az elálló kopoltyúfedők, az úszók homályossága, nyálkásodása, szakadozottsága, a különböző foltok megjelenése a testen, a pikkelyek "borzoltsága". A baktériumos és vírusos betegségek (pl. Aeromonas- és Pseudomonas-fajok, DNS-vírusok stb.) akváriumi halak között viszonylag ritkábban, tartási problémákkal párosulva fordulnak elő. A gombák és algák minden vízben előfordulnak, időszakos megszaporodásuk elsődleges, de más ártalmakkal (pl. mechanikus sérülésekkel) együtt is betegségeket, elhullást idézhetnek elő. A paraziták a természetben széles körben elterjedtek. Akváriumokba ritkábban kerül be élősködő, de itt igen kedvező feltételekre talál a feldúsuláshoz, tehát egy-egy fertőzött hallal egész állományunkat fertőzhetjük igen rövid idő alatt (esetünkben is ez látszik a legvalószínűbbenek). A külső parazitákkal fertőzött hal gyakran szabad szemmel látható jellegzetes foltosságot mutat, uszonyai opálosak, összehúzottak, hasadozottak, esetenként vérzésesek. Gyakori az aljzathoz való dörzsölődés, hirtelen mozdulatok vagy az akvárium fenekén való mozdulatlan állapot. A különböző kórokozók, paraziták behurcolásának megakadályozására a leglényegesebb tennivalók a következők: 1. Az újonnan beszerzett halakat ajánlatos néhány hétig elkülönítve, megfigyelés alatt tartani, ha erre nincs lehetőség, gyorsfürdő (Neptun) alkalmazását javasoljuk. 2. Élő eleséget (vízibolha, szúnyogálca) csak olyan helyről gyűjtsünk, ahol nincsenek halak, mert ezek élősködők közvetítői lehetnek. A vásárolt Tubifexet és Chironomust csak alapos átmosás után etessük. 3. Ha az egyik medencében beteg, fertőzött halat látunk, abból a medencéből a beteg hal kiemelése után az egészséges halat se tegyük át másik medencébe, mert igen nagy a fertőzés elterjedésének veszélye. A betegség megállapítása után az egész állományt gyógykezelni kell. 4. Az egész állományra kiterjedő fertőzés esetén (ichthyophonus stb.) ne kísérletezzünk a gyógykezeléssel. Számoljuk fel az egész állományt, a növényzetet cseréljük ki, az akváriumot és a berendezési tárgyakat pedig fertőtlenítsük (Dezinfekt, Formit stb.). Ha a környezeti tényezők eltérnek az optimálistól, tömeges megbetegedések, halelhullások jelentkezhetnek. Ezeknek a hibáknak kiküszöbölése akvárium viszonyok között sokkal egyszerűbb (pl. vízcsere), mint tógazdasági haltenyésztésben. A megfázott hal halványabb színű, úszóit jellegzetesen összehúzza, súlyosabb esetben hámelhalás tapasztalható. A legtökéletesebb szűrés ellenére is bizonyos idő után az akvárium vize telítődik organikus anyagokkal, nitritekkel és ammóniával. A víz elhasználódásának egyik mérőszáma a víz O2-fogyasztása, amely 5-20 mg/l között változhat. Ennél magasabb értékek már könnyen az egyensúly felborulásához vezethetnek. Az algák túlszaporodásának is egyik oka a nagy szervesanyag-tartalom. Bizonyos parazitáknak (Costia, Chilodonella), valamint a Flexibacter csoportba tartozó baktériumoknak is kedvez a vízminőség e romlása. Ha ezeket az elváltozásokat nem is észleljük, akkor is célszerű havonként az akvárium vizét felerészben lecserélni. A szivárványos guppi tenyészváltozatainak környezettel szembeni igényei: a víz keménysége közepes legyen (8-12 nk°), a pH = 7, vagyis semleges. Az ideális vízhőfok 24-26 °C. Igazán szép példányok csak viszonylag nagy medencében nevelhetők (minimum 100 liter). Kerüljük sok egyed összezsúfolását. Megfelelő filtrálás és szellőztetés mellett se számítsunk egy hímre 2 liter víznél kevesebbet. Gondoskodjunk gyakori etetésről (legalább naponta kétszer), valamint tápláló és változatos étrendről. Táplálékuk 70%-a Tubifex, 30%-a pedig más élő eleség vagy jó minőségű száraz eleség legyen. A guppik az oxigénhiányra érzékenyek!!
Olyat még nem hallottam, hogy tüzelés sántaságot okozna, de azt megtanultam, hogy az "orvostudományban" olyat soha ne mondjak, hogy "soha". A leírt tünetek alapján ízületi elváltozás (porcprobléma vagy egyéb, pl. szalagsérülés, térdkalácsficam) okozhatja a sántaságot, de ezen belül azért van 10-20-30 tippem, amit csak alapos vizsgálatok után lehetne szűkíteni és "kezelési javaslatot" is csak ezután tudnék jó szívvel leírni! Amúgy a zöldkagylós cucc csak használna (ahogy mondani szokták: "ártani nem használ" :)) és bizonyos esetekben a Rimadyl is egy nagyon jó készítmény tud lenni :).