1301. Kik azok a Dinoszauruszok?
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A nagyjából autóbusz méretű Stegosaurus (4,5tonna felett volt) agyának tömege a 80 grammot sem haladta meg, ami - semmi kétség - azt jelenti, hogy nem az eszéről volt híres a dínótársai körében. Körübelül 150 millió évvel ezelőtt élt, és az őslénykutatók úgy vélik, hogy mohákat, páfrányokat, zsurlókat, cikászokat, tűlevelűeket és gyümölcsöket fogyasztott, de rágóképessége nem lévén zúzóköveket is nyelt hozzá az emésztése megkönnyítésére.
A dinoszauruszok igazi "kozmopoliták". A Pangea minden részébe eljutottak. Húsz családjuk majdnem minden kontinensről előkerült. A dinoszauruszoknak, a repülő hüllőknek és a krokodiloknak közös őse volt. Nézzük a legzsarnokabb gyíkot, a Tyranoszauruszt!
Már a nevének jelentése is sokatmondó: Triceratops - ´három szarv arc´. Körülbelül 68–65 millió évvel ezelőtt élt Észak-Amerika területén. A nagy nyakfodorral és szarvakkal rendelkező, négy lábon mozgó, a modern orrszarvúéhoz hasonló testű Triceratops az egyik legkönnyebben felismerhető dinoszaurusz. Sok elképzelés született a Triceratops fejdíszeinek céljait illetően és jelenleg az udvarlás tűnik legvalószínűbbnek. Gondoljunk csak a XVI-XVII. század nyakfodort viselő hős szerelmeseire! Lássuk, mit tudunk még róla!
Az őshüllő olyan, többféle kategóriába tartozó állatok csoportját jelenti, amely segít a dinoszauruszok más korai hüllőktől való megkülönböztetésében. A levegőt meghódító első szárnyas lények a dinoszauruszokkal csak távoli rokonságban álltak. A magasból csaptak le zsákmányukra, de a negyedik ujjuk végétől a hátsó láb tövéig feszülő repülőhártyájukkal kilométereket tudtak siklani is...
Szerintem valami galiba történhetett a lepóval. Úgy tudom, hogy petét raknak és ősszel el is pusztulnak, majd tavasszal kikel az "utód". (Már ha jól tudom.. :)) Én rábíznám a természetre, vagy legfeljebb bevinném valami fagymentes barlangba vagy pincébe, hátha mégis túléli. Ennél biztosan szakszerűbb infókat is lehet találni a Google segítségével :)
A díszhalak többsége trópusi eredetű, ezért a hőmérséklet mint környezeti tényező nagyon fontos a számukra. A levegőztető kikapcsolása is problémát jelent, hiszen éjjel az akvárium növényei nem termelnek oxigént, sőt oxigént vonnak el a halak elől. Ezek a nem megfelelő tartási körülmények sajnos oda vezethetnek, hogy az akváriumben élő halak ellenálóképessége legyengül, fogékonnyá válnak a különféle betegségekre. Úgy gondolom, ezen stresszorok kiküszöbölésével javítani lehet a helyzeten, de fontos lenne tudni azt is, hogy milyen kórok áll a halak pusztulása mögött. Ehhez vizsgálat szükséges. Azt tanácsolom, hogy vedd fel a kapcsolatot dr. Baska Ferenc állatorvossal, aki a legkiválóbb szakember ebben a tudományágban. Elérhetősége: fbaska@univet.hu és www.baska.doctor.hu.
Azt tanácsolom, hogy ne csak szárított hallal etesd őket, hanem keress nekik olyan eledelt, amelyik lesüllyed a vízben (pl. tubifex).
Szerintem az állat forgalmazójának (állatkereskedés) kell a megfelelő engedélyeket bemutatni, átadni, amikor ilyen állatot vásárolunk. Így nyilván az ár már tartalmazza a beszerzési költségeket is. Egyébiránt (a téma bonyolultsága miatt) például a következőket javasolnám elolvasni az interneten: http://www.teknos.hu/torv/81998.htm http://vam.gov.hu/displayDoc.do?docId=1967
Elképzelhető, hogy beteg a kiscica (soványodik, nem eszik...), biztonság kedvéért ezért el kellene vinni állatorvoshoz, amíg még nem késő. Nem hinném, hogy ilyen fiatal korban már válogatós lenne a kiscica és ezért nem akarna enni...