1301. Kik azok a Dinoszauruszok?
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A nagyjából autóbusz méretű Stegosaurus (4,5tonna felett volt) agyának tömege a 80 grammot sem haladta meg, ami - semmi kétség - azt jelenti, hogy nem az eszéről volt híres a dínótársai körében. Körübelül 150 millió évvel ezelőtt élt, és az őslénykutatók úgy vélik, hogy mohákat, páfrányokat, zsurlókat, cikászokat, tűlevelűeket és gyümölcsöket fogyasztott, de rágóképessége nem lévén zúzóköveket is nyelt hozzá az emésztése megkönnyítésére.
A dinoszauruszok igazi "kozmopoliták". A Pangea minden részébe eljutottak. Húsz családjuk majdnem minden kontinensről előkerült. A dinoszauruszoknak, a repülő hüllőknek és a krokodiloknak közös őse volt. Nézzük a legzsarnokabb gyíkot, a Tyranoszauruszt!
Már a nevének jelentése is sokatmondó: Triceratops - ´három szarv arc´. Körülbelül 68–65 millió évvel ezelőtt élt Észak-Amerika területén. A nagy nyakfodorral és szarvakkal rendelkező, négy lábon mozgó, a modern orrszarvúéhoz hasonló testű Triceratops az egyik legkönnyebben felismerhető dinoszaurusz. Sok elképzelés született a Triceratops fejdíszeinek céljait illetően és jelenleg az udvarlás tűnik legvalószínűbbnek. Gondoljunk csak a XVI-XVII. század nyakfodort viselő hős szerelmeseire! Lássuk, mit tudunk még róla!
Az őshüllő olyan, többféle kategóriába tartozó állatok csoportját jelenti, amely segít a dinoszauruszok más korai hüllőktől való megkülönböztetésében. A levegőt meghódító első szárnyas lények a dinoszauruszokkal csak távoli rokonságban álltak. A magasból csaptak le zsákmányukra, de a negyedik ujjuk végétől a hátsó láb tövéig feszülő repülőhártyájukkal kilométereket tudtak siklani is...
A vizelet elszíneződését okozhatja a takarmány színe, de lehet fertőzéses eredetű is. Vizeletet kellene gyűjteni az állattól, és bevinni egy állatorvosi rendelőbe, ott különböző vizsgálati módszerrel meg tudják különböztetni a két kórképet egymástól.
A pelék nálunk valóban védettek, ezért is nehezebb a döntés. Visszavadításuk nagyon nehéz, és a következmények is kétesek. Ami a legjobb megoldásnak tűnik az az, ha felveszi a kapcsolatot a helyi állatkerttel vagy vadasparkkal, ők tudnak segíteni vagy befogadni. Ha nem sikerül, akkor írjon és én találok helyet a kicsiknek.
Az ivartalanítás után várni kell még egészen a seb gyógyulásáig, ami két hét, és utána már összeengedhető a két állat. Valószínűleg a párzási viselkedés megmarad.
A kisnyuszik naponta egyszer esznek, mégpedig a reggeli órákban. A nyúltej igen zsíros, ezért tejpótlónak a kecsketej felel meg, de ezzel való etetés esetén sem garantált a sikeres felnevelés. Figyelni kell, hogy nehogy felfúvódjanak a kicsik, illetve, hogy megfelelő hőmérsékleten, 30 fokon legyenek tartva.
Valóban elképzelhető, hogy harapás vagy karmolás eredményeként alakult ki tályog, de egy begyulladt fog is okozhat hasonló tüneteket. Mindkét esetben segítség nélkül az állat állapota romlani fog, súlyosbodhat, ezért javasolnám, hogy mutassák meg állatorvosnak a cicát.