1301. Kik azok a Dinoszauruszok?
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A nagyjából autóbusz méretű Stegosaurus (4,5tonna felett volt) agyának tömege a 80 grammot sem haladta meg, ami - semmi kétség - azt jelenti, hogy nem az eszéről volt híres a dínótársai körében. Körübelül 150 millió évvel ezelőtt élt, és az őslénykutatók úgy vélik, hogy mohákat, páfrányokat, zsurlókat, cikászokat, tűlevelűeket és gyümölcsöket fogyasztott, de rágóképessége nem lévén zúzóköveket is nyelt hozzá az emésztése megkönnyítésére.
A dinoszauruszok igazi "kozmopoliták". A Pangea minden részébe eljutottak. Húsz családjuk majdnem minden kontinensről előkerült. A dinoszauruszoknak, a repülő hüllőknek és a krokodiloknak közös őse volt. Nézzük a legzsarnokabb gyíkot, a Tyranoszauruszt!
Már a nevének jelentése is sokatmondó: Triceratops - ´három szarv arc´. Körülbelül 68–65 millió évvel ezelőtt élt Észak-Amerika területén. A nagy nyakfodorral és szarvakkal rendelkező, négy lábon mozgó, a modern orrszarvúéhoz hasonló testű Triceratops az egyik legkönnyebben felismerhető dinoszaurusz. Sok elképzelés született a Triceratops fejdíszeinek céljait illetően és jelenleg az udvarlás tűnik legvalószínűbbnek. Gondoljunk csak a XVI-XVII. század nyakfodort viselő hős szerelmeseire! Lássuk, mit tudunk még róla!
Az őshüllő olyan, többféle kategóriába tartozó állatok csoportját jelenti, amely segít a dinoszauruszok más korai hüllőktől való megkülönböztetésében. A levegőt meghódító első szárnyas lények a dinoszauruszokkal csak távoli rokonságban álltak. A magasból csaptak le zsákmányukra, de a negyedik ujjuk végétől a hátsó láb tövéig feszülő repülőhártyájukkal kilométereket tudtak siklani is...
A rácspadozat (különösen a dróthálós megoldás) a nyulak talpának sérülését, talpfekélyt okozhat. Nem is olyan rég a gazdasági célból tartott (vágónyúl) állatokat jobbára rácspadlós ketrecekben tartották (vélhetően ma is sok helyen van ilyen). A megfelelő méretű rácsok kevésbé veszik igénybe a talp bőrét, mint a dróthálós, házilagos megoldások. Ilyen ketrecekben a lábvégek sérülésének csökkentése érdekében ún. "pihenődeszkát" helyeztek el, hogy az állatok pihentetni tudják a lábukat. Más esetben a ketreceknek csak egy részét rácsozták (drótozták) Manapság állatvédelmi megfontolásból valamennyi állatfaj esetében megszűnőben van a rácspadozaton tartás. Kérdéséből arra következtetek, hogy a nyulai nem a drótháló felett ürítenek székletet, hanem a nem hálós felületen. Minden bizonnyal arról van szó, hogy nem szívesen vannak a dróthálón, és inkább a zárt padozatú részen tartózkodnak. Valószínűleg a drótháló vastagsága (vékonysága), illetve az adott rácsméret az oka, hogy nem a kívánt helyre ürítenek. Magam a teli padlós tartási mód mellett voksolnék, bár kétségkívül több munkával, takarítással (napi rendszerességgel) jár, de az állatok számára komfortosabb életfeltételeket biztosít. Kompromisszumos megoldás lehet, ha a drótháló helyett szélesebb, lapos járófelületű "lécrácsot" (fából, műanyagból vagy fémből is lehet) alkalmaznak, melyek kevésbé veszik igénybe a talpat, mint a drótháló.
A kutya és az apukája viszonyát csak is az Apukája tudja lassú, türelmes szoktatással jobbá tenni. Az etetéssel, közös játékkal és minden egyéb, a kutya számára pozitív élményt jelentő dologgal tudatosítani kell a kutyában, hogy az Apukájától a kellemetlen élményt jelentő injekciókon kívül, kellemes és jó dolgokat is jelenthet.
Valószínűleg nem talál a kölyköknek megfelelően nyugodt, biztonságos helyet az udvaron.Ettől még megmaradhatnak a kiscicák. Próbáljanak neki garázsban vagy más melléképületben helyet készíteni,
Valószínűleg a nem megfelelő étrend lehet a hasmenés oka. A táplálékát kéne felülvizsgálni! Ha vízi teknős, akkor nagyon fontos, hogy a táplálékának a 80 %-a hal legyen és a maradék 20 %-ban adhatunk: fagyasztott csigát, néha szopós egeret, lisztkukacot (ezt módjával), pulyka, csirke hús csíkokat. A vízi teknősök a növényi eredetű táplálékot is nagyon szeretik, ez lehet saláta és egyéb vizi növény. Ezek mellet adhat még a kereskedésekben kapható, különböző szárított táplálékot is. A szárazföldi teknősöknél: saláta, paradicsom, dinnye, néha gyümölcs, de a kertben a legjobb tartani, hadd´ legeljen füvet és egyéb különböző növényeket. A problémára megoldás lehet a táplálékba kevert széntabletta, de az alma és a banán is enyhíti a tüneteket. A szén biológiailag is "átszűri" az emésztőrendszert. Az étrendre nagyon oda kell figyelni, megtalálni a vitamin és tápanyag-utánpótlás egészséges egyensúlyát. Ha a tünet nem enyhül egy-két héten belül, -a széntabletta ellenére- akkor azonnal állatorvoshoz kell vinni a teknőst!
8 hónapos korban kezdődő tüzelés tényleg korai, de előfordulhat akár 5-7 hónapos korban is. A vadászgörény nőstényeket 9 hónapos kortól illetve az első tüzelés megjelenésétől kezdve tekintjük ivarérett felnőtt állatnak. Főleg lakásban tartott görényeknél gyakoribb, hogy kölyök korban kezdődik a tüzelés. Ilyenkor az állatorvosok tüzelés elmulasztás miatt hormon injekciót szoktak javasolni vagy elkötött, nem nemző képes hímmel, tüzelés elmulasztást, mivel 5-8 hónapos korban a kölyök még fejlődésben van. Az első hormon injekció ezért ebben az esetben szükséges volt, hatására elmúlt a tüzelés és álvemhesség lépett fel melynek időtartalma akárcsak a vemhességnél 42 nap. Az álvemhesség letelte után nőstényünk 1-2 héten belül visszatüzel, ahogyan önöknél is a hormon injekció beadását követően másfél hónapra. A második hormon injekciót feleslegesnek tartom, mert a nőstényük elég érett volt az ivartalanításhoz és a tüzelés 2. hetében műthető lett volna. A fogyás is a hormonváltozásnak tudható be. Szezonálisan ivarzó állatok. A télen felszedett felesleges kilókat tavasszal az ivarzás előtt leadják és ősszel kezdik felszedni újra a téli zsírréteget. Nyári hónapokban ez alól csak a vemhesség és álvemhesség ideje a kivétel. Ezért látja úgy, hogy az előző hónapokhoz képest nősténye sokat fogyott. Összegezve az injekció nem volt hatástalan, de nem végleges megoldás. A nőstény már ivartalanítható illetve már léteznek hormon, implantátumok melyek beültetése hosszabb ideig hatásos ami azt jelenti, hogy 1-2 évig nem fog betüzelni az állat. Az implantátum beadását viszont minden esetben tüzelés előtt kell beültetni, mert ivaros állatnál tüzelés alatt nem hatásos. Hormon injekció adását csak legszükségesebb esetben ajánljuk a vadászgörény életében legfeljebb 1-2 alkalommal, orvosi felügyelet mellett, mert szövődményként gyakoribb a gennyes méhgyulladás kialakulása.