1301. Kik azok a Dinoszauruszok?
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A nagyjából autóbusz méretű Stegosaurus (4,5tonna felett volt) agyának tömege a 80 grammot sem haladta meg, ami - semmi kétség - azt jelenti, hogy nem az eszéről volt híres a dínótársai körében. Körübelül 150 millió évvel ezelőtt élt, és az őslénykutatók úgy vélik, hogy mohákat, páfrányokat, zsurlókat, cikászokat, tűlevelűeket és gyümölcsöket fogyasztott, de rágóképessége nem lévén zúzóköveket is nyelt hozzá az emésztése megkönnyítésére.
A dinoszauruszok igazi "kozmopoliták". A Pangea minden részébe eljutottak. Húsz családjuk majdnem minden kontinensről előkerült. A dinoszauruszoknak, a repülő hüllőknek és a krokodiloknak közös őse volt. Nézzük a legzsarnokabb gyíkot, a Tyranoszauruszt!
Már a nevének jelentése is sokatmondó: Triceratops - ´három szarv arc´. Körülbelül 68–65 millió évvel ezelőtt élt Észak-Amerika területén. A nagy nyakfodorral és szarvakkal rendelkező, négy lábon mozgó, a modern orrszarvúéhoz hasonló testű Triceratops az egyik legkönnyebben felismerhető dinoszaurusz. Sok elképzelés született a Triceratops fejdíszeinek céljait illetően és jelenleg az udvarlás tűnik legvalószínűbbnek. Gondoljunk csak a XVI-XVII. század nyakfodort viselő hős szerelmeseire! Lássuk, mit tudunk még róla!
Az őshüllő olyan, többféle kategóriába tartozó állatok csoportját jelenti, amely segít a dinoszauruszok más korai hüllőktől való megkülönböztetésében. A levegőt meghódító első szárnyas lények a dinoszauruszokkal csak távoli rokonságban álltak. A magasból csaptak le zsákmányukra, de a negyedik ujjuk végétől a hátsó láb tövéig feszülő repülőhártyájukkal kilométereket tudtak siklani is...
Vajon miért kellene olyasmit adni a kutyának, amit az ember nem enne meg...?? Krumplihéjat, dióhéjat, tökhéjat, dinnyehéjat, szilvamagot, szénát, szalmát, szemes kukoricát....stb. (sorolhatnám) ne tessék adni a kutyának!!
A biztonság kedvéért érdemes lenne egy féregtelenítést végezni a madarakon, de a leírtak alapján valóban legvalószínűbb, hogy párosodni szeretne. Az etetett vitaminok, fehérjék mennyiségének csökkentésén kívül nem sok teendője van, legfeljebb párt vehet a hullámosnak.
Mindenképpen ki kell vizsgálni az okát, vigyék állatorvoshoz! Lehet parazitológiai vagy más fertőző háttere. Az állatorvosi címtárunkban talál a VI. kerültben praktizáló állatorvost.
Gyakori, visszatérő kérdés: mit és hogyan adjunk enni a kiskutyának, különös tekintettel az anyától való elválasztás körüli időszakra (6-7-8 hetes kölyök). Sokan úgy gondolják, hogy az itatás kérdése megoldott: "tejet kell adni neki". Pedig ez nem is olyan egyértelmű. A tejet minden esetben fel kell forralni, majd lehűteni, és azonos mennyiségű vízzel ajánlatos hígítani. Még így is előfordulhat, hogy átmenetileg hasmenés, lágy széklet jelentkezik a szoktatás időszakában. Valójában a tejre ebben az esetben nem a beltartalmi értékei miatt van szükség, hanem azért, hogy annak íze, illata csábítóbb legyen a kiskutyának, és megtanuljon inni. Az ivás megtanulása ugyanis sokkal fontosabb és előrevalóbb, mint az evésé, ugyanis a fiatal állatokat jobban veszélyezteti a szomjazás, kiszáradás, mint az éhezés. Kölyökkorban gyakrabban fordul elő hasmenés, ami fokozott folyadékveszteséget jelent, és amelyre ebben a korban sokkal érzékenyebbek az állatok. Amint a kölyök rászokik az ivásra, fokozatosan lehet csökkenteni a keverékben a tej mennyiségét, és végül a tejet teljes egészében el kell hagyni. Mivel kínáljuk, etessük először a kiskutyát? Ne szárazeleséggel kezdjük! Még akkor sem, ha láthatóan szívesen és jóízűen nyammognak a kölykök a száraztápon. Jobb, ha kezdetben lédús, nedvesített eledelt (vagy beáztatott száraztápot) kínálunk, hogy a szilárd eleséggel együtt kellő mennyiségű folyadékot is felvegyen az állat. Erre kezdetben azért van szükség, mert ha a kölyök jóllakik szárazeleséggel, és nem fogyaszt kellő mennyiségű folyadékot (vizet), túlterhelheti a gyomrát, ami hányáshoz vezet, és rendellenes bomlási folyamatok indulhatnak meg az emésztőtraktusban, ami gyomor-bélgyulladást okozhat.
Ha megfelelő méretű a kalit akkor igen, de az első napokban fokozottan figyelje a viselkedésüket.