1301. Kik azok a Dinoszauruszok?
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A nagyjából autóbusz méretű Stegosaurus (4,5tonna felett volt) agyának tömege a 80 grammot sem haladta meg, ami - semmi kétség - azt jelenti, hogy nem az eszéről volt híres a dínótársai körében. Körübelül 150 millió évvel ezelőtt élt, és az őslénykutatók úgy vélik, hogy mohákat, páfrányokat, zsurlókat, cikászokat, tűlevelűeket és gyümölcsöket fogyasztott, de rágóképessége nem lévén zúzóköveket is nyelt hozzá az emésztése megkönnyítésére.
A dinoszauruszok igazi "kozmopoliták". A Pangea minden részébe eljutottak. Húsz családjuk majdnem minden kontinensről előkerült. A dinoszauruszoknak, a repülő hüllőknek és a krokodiloknak közös őse volt. Nézzük a legzsarnokabb gyíkot, a Tyranoszauruszt!
Már a nevének jelentése is sokatmondó: Triceratops - ´három szarv arc´. Körülbelül 68–65 millió évvel ezelőtt élt Észak-Amerika területén. A nagy nyakfodorral és szarvakkal rendelkező, négy lábon mozgó, a modern orrszarvúéhoz hasonló testű Triceratops az egyik legkönnyebben felismerhető dinoszaurusz. Sok elképzelés született a Triceratops fejdíszeinek céljait illetően és jelenleg az udvarlás tűnik legvalószínűbbnek. Gondoljunk csak a XVI-XVII. század nyakfodort viselő hős szerelmeseire! Lássuk, mit tudunk még róla!
Az őshüllő olyan, többféle kategóriába tartozó állatok csoportját jelenti, amely segít a dinoszauruszok más korai hüllőktől való megkülönböztetésében. A levegőt meghódító első szárnyas lények a dinoszauruszokkal csak távoli rokonságban álltak. A magasból csaptak le zsákmányukra, de a negyedik ujjuk végétől a hátsó láb tövéig feszülő repülőhártyájukkal kilométereket tudtak siklani is...
Fogalmam sincs! De ezt talán ezektől a nőgyógyászoktól kellene megkérdezni! Én azonban eddig még nem hallottam ilyen felvetésről, pedig azért nem ma kezdtem a szakmát. Nem tévesztette össze a betegséget valami mással? A parvovírusról soha nem volt szó abban a körben, ami az embereket is érinthetné. A nőgyógyászokat tapasztalatom szerint nem a parvo szokta érdekelni, hanem a toxoplazmózis (ez macskák mellett lehet fontos).
Igen, ne adjon neki száraztápot, vagy esetleg megpróbálhatja beáztatni. Előfordul ez a probléma más cicánál is. Esetleg még állatorvossal megvizsgáltathatná a fogait is, okozhatja fogbetegség is, hogy nem rág.
Vannak olyan kutyák, fajtától függetlenül, akik folyamatosan dobják a szőrüket egész évben. Mióta az évszakváltások ennyire elmosódtak, és a normál tavaszi, őszi vedlés sem kifejezett, egyre több tulajdonos jelzi, hogy az állatkáik folyamatosan dobják a szőrt. Természetesen lehet betegség tünet is - akár belgyógyászati, akár pszichés (a szorongásos habitusú kutyákra jellemző a folyamatos szőrhullás. Ha a szőrhullás valóban kóros méreteket ölt, én vért szoktam venni a kutyától, és egy teljes belgyógyászati rutint kérek le a labortól ilyen esetekben (Lyme-tesztet is). Természetesen lehet először próbálkozni vitaminokkal, megszámlálhatatlan mennyiségű készítmény van forgalomban. Nekem a legjobb tapasztalatom a VMP és a PetPhos 2 tablettákkal van. Ha egyéb betegségtünet nincs, és a vérvizsgálati eredmények is negatívak, abban az esetben kizárásos alapon marad a vitaminhiány.
Ki kell venni minél előbb teknőst a vízből, és megvizsgálni, hogy él-e. Sajnos van rá esély, hogy már nem. Ha él, akkor pedig állatorvoshoz kell vinni.
A pónik ára nagyon változó, általában néhány százezer forint körül van, rengeteg hirdetést lehet találni. Ugyanúgy kell vakcinázni őket, mint a nagyobb lovakat. Ha sikerült megvennie póniját, az állatorvos az előéletének megfelelően összeállítja a vakcinázási programot. A vakcinázásokra és féreghajtásokra póninál körülbelül 25000-30000 forintot kell szánni évente. A körmölés, patkolás módja és sűrűsége tartási hely, és használati mód függő, átlagos esetben körülbelül 6-10 hetente van rá szükség. Általában valóban szükség van állattartási engedélyre, az adott területen az önkormányzatnál kell érdeklődni a helyi állattartási rendeletek iránt (ez városrészektől függően eltérő). A jó minőségű szálastakarmány, főként, ha van esetenként mód a legelésre, alapvetően megfelelő takarmány számukra, szükség esetén megfelelő kiegészítésekkel. Bizonyos szempontokból valóban általában könnyebb pónit tartani, mint "nagy" lovat, és többségük szerencsére nagy ellenálló képességgel rendelkezik, de "igénytelennek" nem mondanám őket, megérdemlik a tisztességes odafigyelést, sőt, bizonyos tartási, takarmányozási hibákra fokozottan érzékenyek!