1301. Kik azok a Dinoszauruszok?
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A nagyjából autóbusz méretű Stegosaurus (4,5tonna felett volt) agyának tömege a 80 grammot sem haladta meg, ami - semmi kétség - azt jelenti, hogy nem az eszéről volt híres a dínótársai körében. Körübelül 150 millió évvel ezelőtt élt, és az őslénykutatók úgy vélik, hogy mohákat, páfrányokat, zsurlókat, cikászokat, tűlevelűeket és gyümölcsöket fogyasztott, de rágóképessége nem lévén zúzóköveket is nyelt hozzá az emésztése megkönnyítésére.
A dinoszauruszok igazi "kozmopoliták". A Pangea minden részébe eljutottak. Húsz családjuk majdnem minden kontinensről előkerült. A dinoszauruszoknak, a repülő hüllőknek és a krokodiloknak közös őse volt. Nézzük a legzsarnokabb gyíkot, a Tyranoszauruszt!
Már a nevének jelentése is sokatmondó: Triceratops - ´három szarv arc´. Körülbelül 68–65 millió évvel ezelőtt élt Észak-Amerika területén. A nagy nyakfodorral és szarvakkal rendelkező, négy lábon mozgó, a modern orrszarvúéhoz hasonló testű Triceratops az egyik legkönnyebben felismerhető dinoszaurusz. Sok elképzelés született a Triceratops fejdíszeinek céljait illetően és jelenleg az udvarlás tűnik legvalószínűbbnek. Gondoljunk csak a XVI-XVII. század nyakfodort viselő hős szerelmeseire! Lássuk, mit tudunk még róla!
Az őshüllő olyan, többféle kategóriába tartozó állatok csoportját jelenti, amely segít a dinoszauruszok más korai hüllőktől való megkülönböztetésében. A levegőt meghódító első szárnyas lények a dinoszauruszokkal csak távoli rokonságban álltak. A magasból csaptak le zsákmányukra, de a negyedik ujjuk végétől a hátsó láb tövéig feszülő repülőhártyájukkal kilométereket tudtak siklani is...
A papagáj fajtáját nem írta, így csak megjegyzem, hogy a hullámosok tollhibája legtöbbször un. francia vedlésre, a törpapagájoké fiatalkori, szüleik által elkövetett tolltépésre vezethetők vissza. A nimfák "fióktollai" (szárnyhajlatnál lévő rövid tollacskák) rendszeresen leverődnek és látványos vérzéssel járhatnak az éjszakai "ijedős repülések" következtében. Végleges megoldás nem mindig van, de egyéb elfoglaltság biztosítása, éjszakai irányfény bekötése segíthet a bajon.
Igen, normális, hogy a kölyök kutyák játék közben morognak. A morgás nem agresszió, ha nem az agresszió végső megjelenési formájához vezető út egyik "figyelmeztető" formája. Az már másik kérdés, hogy ezt a morgást meddig érdemes eltűrnie a gazdinak, később milyen domináns vagy agresszív magatartásformák kialakulásához fog vezetni. Ez esetben az lenne szerencsés, ha a plüss állatokkal szembeni morgást a "megengedett" kategóriába sorolná, de a gazdival és különös képpen a fajtársakkal szembeni morgást szigorúan a "TLOS" kategóriába. Az utóbbi előbb-utóbb baleset forrása lehet !!! Vannak esetek amikor a kutya nem érti meg a külömbséget, ilyenkor egyszerűen minden morgást meg kell tiltani, neveléssel minden morgásról le kell szoktatni.
A szökése azért lehetséges, ha nem ivartalanított a kutyus, de más oka is lehet, ezért éjszakára be kellene zárni a kennelbe, ahol nem történik vele semmi baj. Ha megszökik a kutya: A kiváltó okot kell megszüntetni. A kutyák rendszerint azért szöknek meg, mert a kinti világ érdekes és jó. Lehet büntetni, amikor kimegy, de ez a megoldás azért nem igazán jó, mert a kutya ilyenkor valószínűleg rendszeresen jó élményben részesül és erről csak úgy szoktatható le, ha az esetek 100%-ában büntetjük. Ha csak néha kapjuk rajta, néha viszont nem (pl. amikor nem vagyunk otthon), akkor a kutya újra és újra meg fogja próbálni. A kutya ezen szokásán változtathatunk, ha rendszeresen elvisszük sétálni és alaposan lefárasztjuk. Attól, hogy a kutyánk kertben él, ugyanúgy szüksége van a kinti környezetre. Azonban a legegyszerűbb megoldás (és legköltségesebb is): erősítsük meg a kerítést, oly módon, hogy a kutya ne tudjon kimenni és gyakran sétáltassuk!
Sok kutyánál idegrendszeri problémák okozzák a félősséget. Ezen valamelyest alakítani lehet. A kutya tanításánál a fokozatosság a lényeg, és a magabiztosságot is lehet tanítani. Első lépésként fel kell mérnünk, hogy mitől fél a kutya és fokozatosan ki kell tenni ehhez hasonló, de gyengébb ingereknek, miközben ügyelnünk kell arra, hogy viselkedésünk teljesen nyugodt legyen. Ha figyelünk arra, hogy a kutyának eközben ne legyen negatív élménye, csak pozitív, akkor lassacskán megszokja, hogy nincs semmi baj. Fontos, hogy ha eközben jutalmazzuk, ne akkor tegyük, amikor éppen nyüszít, vagy nyugtalan, hiszen így megjutalmazzuk ezt a tevékenységet, és ennek következménye lehet, hogy a viselkedést egy idő után a jutalom reményében fogja produkálni.
A fülporc fiatal kutyáknál még erősödhet. Ahhoz, hogy ismét felálljon a kiskutya füle ajánlatos megfelelő Ca/P kiegészítőket adagolni, és nagyon jó tapasztalatok vannak a KORVIMIN arthro por adásával, melyet tartósan, kb. 3-4 hónapon át kell adni. Állatpatikákban kapható. Ha a kutyus füle "csak úgy" lekonyul, akkor annak kötés általi megtámogatásától (leukoplastos megragasztás) lehet eredményt várni. Ezt minél előbb el kell kezdeni.