1301. Kik azok a Dinoszauruszok?
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A nagyjából autóbusz méretű Stegosaurus (4,5tonna felett volt) agyának tömege a 80 grammot sem haladta meg, ami - semmi kétség - azt jelenti, hogy nem az eszéről volt híres a dínótársai körében. Körübelül 150 millió évvel ezelőtt élt, és az őslénykutatók úgy vélik, hogy mohákat, páfrányokat, zsurlókat, cikászokat, tűlevelűeket és gyümölcsöket fogyasztott, de rágóképessége nem lévén zúzóköveket is nyelt hozzá az emésztése megkönnyítésére.
A dinoszauruszok igazi "kozmopoliták". A Pangea minden részébe eljutottak. Húsz családjuk majdnem minden kontinensről előkerült. A dinoszauruszoknak, a repülő hüllőknek és a krokodiloknak közös őse volt. Nézzük a legzsarnokabb gyíkot, a Tyranoszauruszt!
Már a nevének jelentése is sokatmondó: Triceratops - ´három szarv arc´. Körülbelül 68–65 millió évvel ezelőtt élt Észak-Amerika területén. A nagy nyakfodorral és szarvakkal rendelkező, négy lábon mozgó, a modern orrszarvúéhoz hasonló testű Triceratops az egyik legkönnyebben felismerhető dinoszaurusz. Sok elképzelés született a Triceratops fejdíszeinek céljait illetően és jelenleg az udvarlás tűnik legvalószínűbbnek. Gondoljunk csak a XVI-XVII. század nyakfodort viselő hős szerelmeseire! Lássuk, mit tudunk még róla!
Az őshüllő olyan, többféle kategóriába tartozó állatok csoportját jelenti, amely segít a dinoszauruszok más korai hüllőktől való megkülönböztetésében. A levegőt meghódító első szárnyas lények a dinoszauruszokkal csak távoli rokonságban álltak. A magasból csaptak le zsákmányukra, de a negyedik ujjuk végétől a hátsó láb tövéig feszülő repülőhártyájukkal kilométereket tudtak siklani is...
Feltétlen állatorvosi vizsgálatot igénylő eset! Többféle probléma lehet: többek között heregyulladás vagy daganat. Keressen fel egy kollégát!
A kis állatkák valószínűleg apró páncélos rákok, és táplálékmaradványon valamint egyéb bomló dolgokon tenyésznek. Halakkal való behordozásuk ritka, inkább növényekkel vagy élő planktonnal szokott bekerülni. El kell kerülni a túletetést, illetve a rothadó dolgokat mielőbb ki kell venni, ha vissza akarjuk szorítani őket/nem akarjuk, hogy túlzottan elszaporodjanak. Kis számban jelenlétük semleges az akváriumban. Kiegyensúlyozott és jól gondozott akváriumban ritkán szaporodnak el. (Ui.: nem tudom milyen halakat tart, de a fentebb említett hőmérséklet nagyon ritkán indokolt, javaslom, ellenőrizze a halai hőmérséklet-igényét!)
Nagytestű kutyáknál gyakran előfordul a növekedési szakaszban a nem megfelelő táplálás következtében (túlzott energia bevitel) sántaság. A tünetet több betegség is okozhatja. A pontos diagnózis felállításához mindenképpen keresse fel állatorvosát aki elvégzi a szükséges kiegészítő vizsgálatokat (röntgen).
Nem ritka probléma hüllők vedlése során, hogy a lábujjakon, farokvégen a bőr nem válik le rendesen. Ez idővel rászárad a végtagra, és elhanyagolt estben vagy többször megismétlődve a végtag / farok elhalását is okozhatja. Kialakulásában legtöbbször valamilyen tartástechnológiai hiányosság szokott szerepelni, elsősorban az alacsony páratartalom. Száraz környezetben a régi bőr nem képes kellően megpuhulni, és az állat nem tudja levedleni azt. A rászáradt bőrt először fel kell puhítani (pl. átmenetileg nedvesebb talaj biztosítása) majd óvatosan el kell távolítani (pl. csipesz segítségével). Minél régebben tart a probléma, annál nehezebb a kezelése is. Amennyiben az otthoni kezelés nem eredményes, javasolt hozzáértő állatorvoshoz fordulni.
Kedves Állatbarát! Min. másfél méterszer egy méteres ketrecre van szükség, de mozgásigényüket csak a lakás teljes birtokba vétele illetve a kerti kint lét elégíti ki. Ketrecben akkor legyenek, ha másként nem oldható meg a tartásuk. A lakásban élő deguk szürkületkor és hajnalban a legaktívabbak, de éjszaka is fent lehetnek. Szoktatás kérdése, mikor mozgékonyabbak. Üdvözlettel: dr. Varga József