1301. Kik azok a Dinoszauruszok?
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A nagyjából autóbusz méretű Stegosaurus (4,5tonna felett volt) agyának tömege a 80 grammot sem haladta meg, ami - semmi kétség - azt jelenti, hogy nem az eszéről volt híres a dínótársai körében. Körübelül 150 millió évvel ezelőtt élt, és az őslénykutatók úgy vélik, hogy mohákat, páfrányokat, zsurlókat, cikászokat, tűlevelűeket és gyümölcsöket fogyasztott, de rágóképessége nem lévén zúzóköveket is nyelt hozzá az emésztése megkönnyítésére.
A dinoszauruszok igazi "kozmopoliták". A Pangea minden részébe eljutottak. Húsz családjuk majdnem minden kontinensről előkerült. A dinoszauruszoknak, a repülő hüllőknek és a krokodiloknak közös őse volt. Nézzük a legzsarnokabb gyíkot, a Tyranoszauruszt!
Már a nevének jelentése is sokatmondó: Triceratops - ´három szarv arc´. Körülbelül 68–65 millió évvel ezelőtt élt Észak-Amerika területén. A nagy nyakfodorral és szarvakkal rendelkező, négy lábon mozgó, a modern orrszarvúéhoz hasonló testű Triceratops az egyik legkönnyebben felismerhető dinoszaurusz. Sok elképzelés született a Triceratops fejdíszeinek céljait illetően és jelenleg az udvarlás tűnik legvalószínűbbnek. Gondoljunk csak a XVI-XVII. század nyakfodort viselő hős szerelmeseire! Lássuk, mit tudunk még róla!
Az őshüllő olyan, többféle kategóriába tartozó állatok csoportját jelenti, amely segít a dinoszauruszok más korai hüllőktől való megkülönböztetésében. A levegőt meghódító első szárnyas lények a dinoszauruszokkal csak távoli rokonságban álltak. A magasból csaptak le zsákmányukra, de a negyedik ujjuk végétől a hátsó láb tövéig feszülő repülőhártyájukkal kilométereket tudtak siklani is...
A hüllők a többi háziállathoz képest sokkal "igénytelenebbek", kevesebb törődést igényelnek. Egy megfelelő kondícióban levő leopárdgekkó minden gond nélkül elvisel 2 hét koplalást, megfelelő vízellátás és tartási körülmények mellet (hőmérséklet, stb.). Ennek ellenére nem ez a legideálisabb megoldás. Nincs semmi biztosíték ugyanis, hogy nem alakul ki a távollét alatt semmilyen váratlan esemény (pl. áramszünet, különféle terráriumtechnikai meghibásodás, betegség). Ilyen esetben a két hét alatt bármi megtörténhet. Mindenképp érdemes pár naponta valakinek ránézni, ha ez megoldható.
Valószínűleg egy tályog okozza a bajt, ami feltört. A hyperol és a gentamicin kenőcs jó szerek, nem kell aggódni, hogy lenyalja a macska.
Számtalan oka lehet az étvágytalanságnak, amit látatlanban nem lehet egyértelműen megmondani. Különféle tartástechnológiai hiányosságok, mint a nem megfelelő hőmérséklet, páratartalom, megvilágítás, etetési elégtelenségek, ugyanúgy okozhatják mint szinte bármelyik betegség. Sokszor egyszerűen ún. szezonális étvágytalanság is előfordul, ami teljesen természetes jelenség (bár néha a tartási környezet megváltoztatásával ez is befolyásolható).
Valószínűleg nem vitaminhiány miatt rágja a ló a fát, hanem egyszerűen ez a szokása, sok ilyen ló van. Ha túllép egy mértéket e tekintetben, akkor ez a "rossz szokások" közé sorolható, az egyik leggyakoribb rossz szokás egyébként. Az esetleges hiányokat természetesen lehet ellenőrizni, ha megkéri állatorvosát, vért vesz a lovából, és a labor elvégzi a megfelelő vizsgálatokat.
Fajtától, egyedtől és a ketrec méretétől is függ, hogy több papagáj pár békésen megfér-e egymással. Amennyiben rendszeres torzsalkodás van a madarak közt, akkor érdemes őket szétválasztani, mielőtt nagyobb baj lenne.