1301. Kik azok a Dinoszauruszok?
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A nagyjából autóbusz méretű Stegosaurus (4,5tonna felett volt) agyának tömege a 80 grammot sem haladta meg, ami - semmi kétség - azt jelenti, hogy nem az eszéről volt híres a dínótársai körében. Körübelül 150 millió évvel ezelőtt élt, és az őslénykutatók úgy vélik, hogy mohákat, páfrányokat, zsurlókat, cikászokat, tűlevelűeket és gyümölcsöket fogyasztott, de rágóképessége nem lévén zúzóköveket is nyelt hozzá az emésztése megkönnyítésére.
A dinoszauruszok igazi "kozmopoliták". A Pangea minden részébe eljutottak. Húsz családjuk majdnem minden kontinensről előkerült. A dinoszauruszoknak, a repülő hüllőknek és a krokodiloknak közös őse volt. Nézzük a legzsarnokabb gyíkot, a Tyranoszauruszt!
Már a nevének jelentése is sokatmondó: Triceratops - ´három szarv arc´. Körülbelül 68–65 millió évvel ezelőtt élt Észak-Amerika területén. A nagy nyakfodorral és szarvakkal rendelkező, négy lábon mozgó, a modern orrszarvúéhoz hasonló testű Triceratops az egyik legkönnyebben felismerhető dinoszaurusz. Sok elképzelés született a Triceratops fejdíszeinek céljait illetően és jelenleg az udvarlás tűnik legvalószínűbbnek. Gondoljunk csak a XVI-XVII. század nyakfodort viselő hős szerelmeseire! Lássuk, mit tudunk még róla!
Az őshüllő olyan, többféle kategóriába tartozó állatok csoportját jelenti, amely segít a dinoszauruszok más korai hüllőktől való megkülönböztetésében. A levegőt meghódító első szárnyas lények a dinoszauruszokkal csak távoli rokonságban álltak. A magasból csaptak le zsákmányukra, de a negyedik ujjuk végétől a hátsó láb tövéig feszülő repülőhártyájukkal kilométereket tudtak siklani is...
De jó is lenne, ha ennyi információból el lehetne dönteni, hogy epilepsziáról, vagy egyébről van-e szó! A "fűevés" önmagában is okozhat "görcsöt", hányingert, nyálzást, öklendezést, stb. Persze akár epilepsziás roham is lehetett. Ennek eldöntése nem egyszerű dolog. Ma már vannak specialisták, akik epilepsziával foglalkoznak. Ha az eset ismétlődik, és fűevés nélkül is előfordul, érdemes talán egyiküket felkeresni. Addig is azt javaslom, hogy az ilyen esetekről vezessenek naplót, amelyben minden körülményt feljegyeznek. A későbbiekben hasznos lehet.
Ivartalaníttassák! Erről a viselkedésről nem lehet leszoktatni, ösztönözni. Ellenben a szexuális indíttatású viselkedését a megváltoztatott hormonháztartás valószínűleg jó irányba viheti. Nagyon sok múlik attól, hogy a kritikus helyzetekben a másik kutyák miként reagálnak, valamint a másik kutyák gazdijai és Ön hogyan reagálnak. Ezek sokat javíthatnak, vagy sokat ronthatnak is a helyzeten.
A hörcsög elhelyezésére legalkalmasabb egy minimum 50x25 cm alapterületű, 25 cm magas terrárium, amelynek teteje drótháló. Az állat alá apró faforgácsot vagy pormentes fűrészport helyezzünk, ne textíliát, mert a szétrágott anyagfoszlányok beragadhatnak az állat pofazacskójába, és pusztulását okozhatják. A ketrec rácsairól a kisállat nagyot is eshet! Ha magas a ketrece, érdemes inkább mászókákat elhelyezni benne, mint az alját túlzsúfolni. Egy kötélhágcsót is el tud helyezni benne, akár szinteket is lehet kialakítani. Ha kisállatunknak megfelelő ketrecet találunk, akkor ő is és mi is elégedettek leszünk. Ő azért, mert szabadon mozoghat és nem érzi magát fogságban. Mi pedig örülünk az ő boldogságának és annak, hogy kevésbé szemetel ki lakásából, nem szökik ki - csak engedéllyel, könnyű tisztán tartani, és nem kell félévente új ketrecet venni. A két mókuskerék helyett talán egy is elég lenne, a sok játék mellett azért maradjon a hörcsögnek egy nappalija is, egy viszonylag nagyobb szabad tér. Egy házikónak, ahol elbújhat, biztosan örülne.
A papagájok számára az az ideális helyzet, ha azonos fajtájú, ellenkező nemű madarak párban vannak elhelyezve. Ha az új hullámos hasonló korú, mint a tojó, akkor nagy az esélye, hogy gond nélkül összeengedhetők. De a legbiztosabb megoldás az lenne, ha egy másik kalitkában egymás mellé kerülnének egy időre, illetve a tojó másik ketrecbe kerülne az összeszoktatáshoz. A tojók revírvédelmi ösztöne meglehetősen erős, így a régi kalitban "féltékeny" lenne egy fiatal, még nem ivarérett hímre, de lehet, hogy egy ivarérettben is konkurenciát látna, aki helyére pályázik.
A tollhullás lehet egy kissé kórossá vált vedlési folyamat, tépheti a társa, illetve kiszedheti saját maga is. Az agapornisok fészeklakók, a fészket állandóan rendezik,igazgatják, ha nincs megfelelő fészekanyag, akkor hajlamosak a tolltépésre. Egy prevenciós élősködőmentesítés talán nem ártana. Egy tolltetű fertőzés okozta viszketés miatt is szedheti a tollait egy papagáj. A várható élettartamukhoz annyit, hogy a legöregebb rózsásfejűnk egy sárga-tarka tojó volt, amelyik 11 évesen költött utoljára és 14 évig élt.