1301. Kik azok a Dinoszauruszok?
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A nagyjából autóbusz méretű Stegosaurus (4,5tonna felett volt) agyának tömege a 80 grammot sem haladta meg, ami - semmi kétség - azt jelenti, hogy nem az eszéről volt híres a dínótársai körében. Körübelül 150 millió évvel ezelőtt élt, és az őslénykutatók úgy vélik, hogy mohákat, páfrányokat, zsurlókat, cikászokat, tűlevelűeket és gyümölcsöket fogyasztott, de rágóképessége nem lévén zúzóköveket is nyelt hozzá az emésztése megkönnyítésére.
A dinoszauruszok igazi "kozmopoliták". A Pangea minden részébe eljutottak. Húsz családjuk majdnem minden kontinensről előkerült. A dinoszauruszoknak, a repülő hüllőknek és a krokodiloknak közös őse volt. Nézzük a legzsarnokabb gyíkot, a Tyranoszauruszt!
Már a nevének jelentése is sokatmondó: Triceratops - ´három szarv arc´. Körülbelül 68–65 millió évvel ezelőtt élt Észak-Amerika területén. A nagy nyakfodorral és szarvakkal rendelkező, négy lábon mozgó, a modern orrszarvúéhoz hasonló testű Triceratops az egyik legkönnyebben felismerhető dinoszaurusz. Sok elképzelés született a Triceratops fejdíszeinek céljait illetően és jelenleg az udvarlás tűnik legvalószínűbbnek. Gondoljunk csak a XVI-XVII. század nyakfodort viselő hős szerelmeseire! Lássuk, mit tudunk még róla!
Az őshüllő olyan, többféle kategóriába tartozó állatok csoportját jelenti, amely segít a dinoszauruszok más korai hüllőktől való megkülönböztetésében. A levegőt meghódító első szárnyas lények a dinoszauruszokkal csak távoli rokonságban álltak. A magasból csaptak le zsákmányukra, de a negyedik ujjuk végétől a hátsó láb tövéig feszülő repülőhártyájukkal kilométereket tudtak siklani is...
Hát az eléggé szomorú tény, hogy ilyen korban hozták el a tenyésztőtől - számtalan dolog rejtőzhet a háttérben, ami erősen befolyásoló tényező lehet. Amennyiben a beengedés hatására elmúlik a tünet, akkor milyen épeszű- mai európai - társállattartási indok szól ellene ? Mi az, amit igazán muszáj ? Kutyát, vagy ha éppen úgy tetszik- Border Collie-t - tartani sem muszáj. Ha tudják a megoldást, akkor nincs kérdés!!! Alakítsanak ki a kutyának egy megfelelő pihenő- és alvóhelyet, és engedjék be.
Kedves Habcsók! Nem a szakszerűtlen fogalmazás, hanem a pontatlan meghatározás nehezíti a pontos választ. Jó lenne tudni, hogy a "pipi" milyen madár, mennyi idős, és mióta beteg. Minthogy egy helyről jött állatokról van szó, és csak egynél van panasz, feltehetően nem fertőző betegségről van szó. A legvalószínűbb a vitaminhiány, de lehet valamilyen parazita is a háttérben. Célszerű elkülönítetten etetni és tartani, ha nem változik, állatorvosnak megmutatni. Tisztelettel: dr. Keleti Zoltán - Állategészségház, Vértesszőlős
Így utólag, a részletes kórisme nélkül nem tudok kérdésére válaszolni. Forduljon bizalommal a kezelő kollégához ezzel a kérdéssel. Üdv
Kedves Állatbarát! A tengerimalacnak létfontosságú a víz, ezért folyamatosan lehetőséget kell adni rá, hogy igyon, önitató segítségével. Mivel nem ismeri a szerkezetet, elképzelhető, hogy először nem iszik belőle, ilyenkor kedvenc zöldségével be kell kenni a szopókát, amelyet megszagolva a víz kifolyik. A víztől semmi baja nem lesz. Üdvözlettel: dr. Varga József
Én azt gondolom, ez az eset jóval egyszerűbb annál, mint gondolnák. Teljesen biztos vagyok abban, hogy a kutyájuknak a gerinckopás, meszesedés miatt alakult ki a hátsó testfél bénulása. Ez egy tipikus és nagyon gyakori kórkép, a nagytestű kutyafajták és ilyen keverékek döntő többségénél ez okoz idős korukban ilyen tünetet. A gyulladásos folyamat is ennek a következménye. Ezekben az esetekben a gerincvelő összenyomatás alá kerül a csontnövedékek miatt. A gyógyulásra minimális (szinte nulla) az esély. Dupla vagy semmi alapon erős szteroidokkal lehetne próbálkozni, ez talán segít, de lehet, hogy már ez sem. Nagyon el kel gondolkozni azon, érdemes-e ebben az állapotban megtartani őt, nem lenne-e jobb békességben elaltatni? (A patkányos elgondolásuk egészen biztosan tévút, felejtsék el!)