1301. Kik azok a Dinoszauruszok?
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A nagyjából autóbusz méretű Stegosaurus (4,5tonna felett volt) agyának tömege a 80 grammot sem haladta meg, ami - semmi kétség - azt jelenti, hogy nem az eszéről volt híres a dínótársai körében. Körübelül 150 millió évvel ezelőtt élt, és az őslénykutatók úgy vélik, hogy mohákat, páfrányokat, zsurlókat, cikászokat, tűlevelűeket és gyümölcsöket fogyasztott, de rágóképessége nem lévén zúzóköveket is nyelt hozzá az emésztése megkönnyítésére.
A dinoszauruszok igazi "kozmopoliták". A Pangea minden részébe eljutottak. Húsz családjuk majdnem minden kontinensről előkerült. A dinoszauruszoknak, a repülő hüllőknek és a krokodiloknak közös őse volt. Nézzük a legzsarnokabb gyíkot, a Tyranoszauruszt!
Már a nevének jelentése is sokatmondó: Triceratops - ´három szarv arc´. Körülbelül 68–65 millió évvel ezelőtt élt Észak-Amerika területén. A nagy nyakfodorral és szarvakkal rendelkező, négy lábon mozgó, a modern orrszarvúéhoz hasonló testű Triceratops az egyik legkönnyebben felismerhető dinoszaurusz. Sok elképzelés született a Triceratops fejdíszeinek céljait illetően és jelenleg az udvarlás tűnik legvalószínűbbnek. Gondoljunk csak a XVI-XVII. század nyakfodort viselő hős szerelmeseire! Lássuk, mit tudunk még róla!
Az őshüllő olyan, többféle kategóriába tartozó állatok csoportját jelenti, amely segít a dinoszauruszok más korai hüllőktől való megkülönböztetésében. A levegőt meghódító első szárnyas lények a dinoszauruszokkal csak távoli rokonságban álltak. A magasból csaptak le zsákmányukra, de a negyedik ujjuk végétől a hátsó láb tövéig feszülő repülőhártyájukkal kilométereket tudtak siklani is...
A fülgyulladás és a bűzmirigyek teltsége között lehet összefüggés, de csupán a mirigyek tisztításával nem fog rendeződni a már kialakult fülgyulladás. Ezt a problémát a külső hallójáratból vett minta bakteriológiai és mikológiai vizsgálata alapján kell kezelni az előzetes szakszerű fülmosás után. Krónikus esetek műtéti megoldása is szóba jöhet.
Az ékszerteknősök teleltetése hazánkban kerti tóban nem ajánlott, hiszen túl hideg a tél és túl hosszan van hűvös! Próbálkozni csak idősebb, északi fajokkal érdemes (ilyenek például a díszes ékszerteknősök), minimum 2 méter mély kerti tóban! Nem ajánlom a teknősök szabadban való teleltetését!
Lehet egyedül tartani, de mivel ilyenkor többet unatkozik, nagyon sokat kellene vele foglalkozni, játszani! Ha ez nem megoldható, akkor csak párban érdemes, vagy sehogy :)! A ketrec alapterülete elégnek tűnik, de mindenképpen naponta ki kell őt venni egy kis szabad sétára, játéra, futkározásra, simogatásra! Szerintem teljesen mindegy, hogy hím vagy nőstény a jövevény. Egyébként fiatal korban sokszor még nehézkes meghatározni a nemüket.
A koraellést és a magzatok megevését okozhatta a költözéssel járó stressz, de a látászavart nem! Forduljanak állatorvoshoz, alapos kivizsgálás szükséges.
Mindenképpen ki kell vizsgálni az okát! Lehet parazitológiai vagy más fertőző háttere.