1301. Kik azok a Dinoszauruszok?
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A nagyjából autóbusz méretű Stegosaurus (4,5tonna felett volt) agyának tömege a 80 grammot sem haladta meg, ami - semmi kétség - azt jelenti, hogy nem az eszéről volt híres a dínótársai körében. Körübelül 150 millió évvel ezelőtt élt, és az őslénykutatók úgy vélik, hogy mohákat, páfrányokat, zsurlókat, cikászokat, tűlevelűeket és gyümölcsöket fogyasztott, de rágóképessége nem lévén zúzóköveket is nyelt hozzá az emésztése megkönnyítésére.
A dinoszauruszok igazi "kozmopoliták". A Pangea minden részébe eljutottak. Húsz családjuk majdnem minden kontinensről előkerült. A dinoszauruszoknak, a repülő hüllőknek és a krokodiloknak közös őse volt. Nézzük a legzsarnokabb gyíkot, a Tyranoszauruszt!
Már a nevének jelentése is sokatmondó: Triceratops - ´három szarv arc´. Körülbelül 68–65 millió évvel ezelőtt élt Észak-Amerika területén. A nagy nyakfodorral és szarvakkal rendelkező, négy lábon mozgó, a modern orrszarvúéhoz hasonló testű Triceratops az egyik legkönnyebben felismerhető dinoszaurusz. Sok elképzelés született a Triceratops fejdíszeinek céljait illetően és jelenleg az udvarlás tűnik legvalószínűbbnek. Gondoljunk csak a XVI-XVII. század nyakfodort viselő hős szerelmeseire! Lássuk, mit tudunk még róla!
Az őshüllő olyan, többféle kategóriába tartozó állatok csoportját jelenti, amely segít a dinoszauruszok más korai hüllőktől való megkülönböztetésében. A levegőt meghódító első szárnyas lények a dinoszauruszokkal csak távoli rokonságban álltak. A magasból csaptak le zsákmányukra, de a negyedik ujjuk végétől a hátsó láb tövéig feszülő repülőhártyájukkal kilométereket tudtak siklani is...
Kedves Gazdi! Végeztessen egy mindenre kiterjedő vizsgálatot, hogy a probléma okát megleljék.
Kedves Érdeklődő! Az ivarérett madarak esetén legegyszerűbb az un. "ausztrál szárnysáv" vizsgálata. Vagyis a tojók szárnyának fonákoldalán egy, vagy több szabályos sorban láthatók sárgás színű (albínó madarak esetén halvány kávészínű) pettyek, amik a hímeknél hiányoznak. Támpont lehet még a viselkedés( a hímek sokkal többet fütyülnek, lábtartásuk általában zárt, állásuk "délcegebb"), színezetbeli különbség (a hímekre nem jellemzők a sárga evező és farok vezértollak, a harántsávos mintázat).
A féreghajtó hosszabb idő alatt fejti ki hatását (pár hét). Így a férgek is még jó pár hétig (2-4) is ürülhetnek. Sajnos ha a terület fertőzött, a nyuszi nagy valószínűséggel megint férges lesz. Nem tudom esetleg a férgek meg lettek vizsgálva? Ha ez nem történt meg, hasznos lehet.
Ez a BUTASÁG szájhagyomány útján terjed és semmi alapja nincs. Talán ezzel akarták egykor megmagyarázni, ha a "tanítások" ellenére sem "beszélt" a hullámospapagáj. Emberi szavak, füttyök elsajátítására leginkább a szelíd, fiatal hím egyedek alkalmasak. Párban tartva szinte semmi esélye nincs, hogy beszéljen a madárka.
Szerintem fiatalok még az elengedéshez. Bár két héttel a kikelés után már kirepülnének, a szülők még sokáig tanítják őket repülni, táplálékot szerezni. A beteg madárka ivóvizébe vitaminok kellenének, illetve pár napig cseppnyi antibiotikum(felírásához érdemes lenne állatorvost felkeresni). A képen látható madárkák számomra inkább sármányfélének tünnek (de, persze), de táplálásuk (lisztkukac, legyek, apró rovarok, csipetnyi túró) megegyezik a rozsdafarkú fiókákéval.