1301. Kik azok a Dinoszauruszok?
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A nagyjából autóbusz méretű Stegosaurus (4,5tonna felett volt) agyának tömege a 80 grammot sem haladta meg, ami - semmi kétség - azt jelenti, hogy nem az eszéről volt híres a dínótársai körében. Körübelül 150 millió évvel ezelőtt élt, és az őslénykutatók úgy vélik, hogy mohákat, páfrányokat, zsurlókat, cikászokat, tűlevelűeket és gyümölcsöket fogyasztott, de rágóképessége nem lévén zúzóköveket is nyelt hozzá az emésztése megkönnyítésére.
A dinoszauruszok igazi "kozmopoliták". A Pangea minden részébe eljutottak. Húsz családjuk majdnem minden kontinensről előkerült. A dinoszauruszoknak, a repülő hüllőknek és a krokodiloknak közös őse volt. Nézzük a legzsarnokabb gyíkot, a Tyranoszauruszt!
Már a nevének jelentése is sokatmondó: Triceratops - ´három szarv arc´. Körülbelül 68–65 millió évvel ezelőtt élt Észak-Amerika területén. A nagy nyakfodorral és szarvakkal rendelkező, négy lábon mozgó, a modern orrszarvúéhoz hasonló testű Triceratops az egyik legkönnyebben felismerhető dinoszaurusz. Sok elképzelés született a Triceratops fejdíszeinek céljait illetően és jelenleg az udvarlás tűnik legvalószínűbbnek. Gondoljunk csak a XVI-XVII. század nyakfodort viselő hős szerelmeseire! Lássuk, mit tudunk még róla!
Az őshüllő olyan, többféle kategóriába tartozó állatok csoportját jelenti, amely segít a dinoszauruszok más korai hüllőktől való megkülönböztetésében. A levegőt meghódító első szárnyas lények a dinoszauruszokkal csak távoli rokonságban álltak. A magasból csaptak le zsákmányukra, de a negyedik ujjuk végétől a hátsó láb tövéig feszülő repülőhártyájukkal kilométereket tudtak siklani is...
Szabadban semmiképp nem tartanám, mert már négy éves és nincs hozzászokva a nagy hidegekhez, akár meg is fázhat, megbetegedhet. Ha mindenképp kint kell tartani, akkor is széltől, esőtől és fagytól védett kuckót kell neki csinálni! Ha megy a hasa, az komoly gond is lehet (bélgyulladás!), ezért mindenképpen állatorvoshoz kell vinni!
A rákok köztudottan ragadozó állatok, ezért így állítsuk be étrendjét is: a tubifex, illetve a vörösszúnyoglárva tökéletesen megfelel az állatok etetésére.
Én mindig a békés együttélés híve vagyok! Ha a szomszédomban ugatna egy kutya, soha nem kezdeném el azzal fenyegetni, hogy elaltattatom, stb. Ahol az emberek a természet közelében szeretnének élni, ott tudniuk kell elviselni is a természet (benne állatok (kutyák-macskák), növények) közelségét! Az elektromos nyakörv és a műtét pedig nem kulturált megoldás a problémára és könnyen kimeríti az állatkínzás fogalmát annak minden következményével! Főleg gyermekek közelségében tartóztatnám magam az ilyen gondolatoktól, hisz ők tőlünk tanulnak állat- és emberszeretetet!
A tünetek leírása nem elég precíz, így két alternatívát próbálok felállítani és megválaszolni a kérdését. A szemtünetek biztos, hogy általános betegség tünetei, ha a pupilla nem egyforma tág akkor központ idegrendszeri folyamatról van szó és ez általában súlyos, végzetes macskánál, ha csak a szemhéjakat az egyik szemén jobban összezárja az kötőhártya-gyulladásnak a jele, és ez macskánál általában a Clamydiosis tünete. Forduljon orvoshoz. Az állandó hasmenés is vírusfertőzésnek, vagy parazitózisnak és/vagy Canpylobacteriosisnak, Salmonellosisnak lehet a tünete. Igaz, hogy ez utóbbiak esetében inkább a vissza-visszatérő hasmenés a gyakori. Ha mindezt kizárták, még ott van a takarmány intolerancia jelensége, amit diétás tápokkal lehet kezelni. Szóval ezért szép ez a szakma. Csak ennyi betegségből legalább választhatunk. Röviden: SÜRGŐSEN VIGYE ÁLLATORVOSHOZ!!!
A myxomatosis vírus okozta betegség. A vírust különféle ízeltlábúak, főként szúnyogfélék terjesztik. A fertőzött ízeltlábúak zöldtakarmánnyal is bekerülhetnek a szúnyoghálóval védett ólakba. Az egyes állományokon belül bolhák és szúrólegyek is terjeszthetik, ezért a betegség télen is előfordulhat. (A bolhák legalább 3 hónapig vírushordozók lehetnek.) A betegség lappangási ideje 7-10 nap. A fogékony nyulakban többnyire megduzzadnak a fülek, a szemhéjak és az orr bőre, nyálkás-gennyes kötőhártyagyulladás és orrhurut alakul ki. Később az egész fejet ödémás duzzanatok burkolják, ún. "oroszlánfej" mutatkozik, a füleket a hatalmas kocsonyás duzzanatok lehúzzák. A végbélnyílás, a nemi szervek nyílásai környékén, esetleg a test egyéb területein is hasonló, kocsonyás duzzanatok jelenhetnek meg. Előfordulhat az ún. noduláris/csomós alak is, amikor az előbb felsorolt helyeken csak kisebb, tömöttebb duzzanatok figyelhetők meg. Néha a megbetegedett nyulaknál csupán kötőhártyagyulladást, orrfolyást és tüsszögést figyelhetünk meg. A Magyarországon használt vakcina 3 hónapnál idősebb nyulakban legalább 1 évig tartó védettséget ad. A vakcinát csak állatorvos adhatja be.