1836. Fogproblémák a vadászgörényeknél
A fogászati megbetegedés gyakori betegség a vadászgörényeknél. Ezt okozhatja a rossz szájhigiénia, fertőzések, trauma, és a fogak rossz elhelyezkedése. A megfelelő fogápolás segíthet megelőzni a bajt.
A fogászati megbetegedés gyakori betegség a vadászgörényeknél. Ezt okozhatja a rossz szájhigiénia, fertőzések, trauma, és a fogak rossz elhelyezkedése. A megfelelő fogápolás segíthet megelőzni a bajt.
Mi az az allergia? Melyek a legismertebb tünetei? Hány éves korában válhat allergiássá a kutya? A legfontosabb kérdések és válaszok a kutya allergiáról!
Kutyája allergiában szenved? Marley, egy springer spániel, mindig nyalogatta és harapdálta a lábát. Gazdája, Lin, nem tudta mitévő legyen, de azt tudta, hogy 3 éves kutyája lassan az őrületbe kergeti.
Sok állattartó meglepődik, amikor tudomást szerez az állat allergiájáról. Ki gondolta volna, hogy még az állatok is lehetnek allergiásak? Az alábbi lista az állatorvosok által használt kifejezéseket tartalmazza, melyek segítenek megérteni az újonnan diagnosztizált allergiás állapotot.
Az allergiás kontakt dermatitis a környezetben lévő bizonyos molekulákra való túlérzékenységet jelenti. Az irritáns kontakt dermatitis akkor jelenik meg, mikor a bőr a környezetben lévő káros anyagoknak van kitéve. A tünetek és biológiai mechanizmusok e két betegségnél nagyon hasonlóak, így gyakran együtt tárgyalják őket.
Kedves Gazdi, A degu inkább társra, mint játékra vágyik. A hörcsöglabda nem kifejezetten degunak való. A degu nagymértékben társaságkedvelő állat, ezért legalább kettőt tartsunk; ha nem akarunk szaporulatot, akkor egyneműeket. A magányosan tartott degu szenved és könnyen depressziós lesz, még akkor is, ha naponta több órát foglalkozunk vele, hiszen szinte állandó társaságot igényel. Ha már van egy degunk, amikor az új jövevény érkezik, semmi vész, könnyen összeszoktathatók. Osszuk a kalitkát két részre, így különítve el őket egy hétig, aztán összeereszthetjük őket. Ha eleinte harcolnak egymással, ne ijedjünk meg: meg kell állapítaniuk a rangsort. Ha hím- és nősténydegukat akarunk együtt tartani, soha ne legyen egynél több hím egy családban, mert a nőstényekért véres harcokat vívnak!
Hogy az állat műthető-e, ezt a műtét előtti alapos klinikai vizsgálattal, és vérvizsgálattal elég biztonsággal el lehet dönteni. Természetesen minden műtétnek van kockázata, amivel kalkulálni kell. (Ahogy szokták mondani: egy foghúzásba is bele lehet halni.) A lép eltávolítása manapság nem ördöngösség. Ráadásul a tumoros lép könnyen sérül, reped, ami komoly vérzést (akár belső elvérzést) okozhat. Tehát én a műtét mellett lennék hasonló esetben.
A kandúr macskák gyakorlatilag bármely életkorban ivartalaníthatóak. Ha túl későn kerül a műtétre sor, akkor maradandó rossz szokások alakulhatnak ki, ezért az ivarérés előtt, vagyis 6 hetes - 6 hónapos életkorban javasoljuk a műtétet elvégeztetni. Nagyon széles körben elterjedt, de ennek ellenére bizonyítottan teljesen alaptalan tévhit az, hogy a bármely életkorban ivartalanított kandúrok körében gyakrabban fordul elő az alsó húgyúti betegség. Mivel még hűvös van, a műtét után érdemes melegebb helyen (akár a lakjásba vinni), gyorsan regelenerálódnak.
Mindenekelőtt tudni kéne, hogy mi a baja az állatnak. Hogy ez kiderüljön, körültekintő, alapos állatorvosi vizsgálatra lenne szükség, kiegészítve vérvizsgálattal, és (ajánlott!) ultrahang vizsgálattal is. Mindazonáltal egy jó étvágyú (a soványságon kívül betegnek nem látszó) állat esetében a lesoványodást a takarmány adag növelésével is meg lehet próbálni orvosolni... Bizonyos körülmények (pl. vemhesség, hideg környezet, stb.) fokozott energia felhasználással járnak, amit a takarmány adag növelésével lehet kompenzálni. A legjobb, amit tehetnek, hogy felkeresik az állatorvosukat, és az ő segítségével próbálják megoldani a problémát.
Ezek tipikus betegségre utaló jelek. Ha a másik állata rendben van és a körülményeik azonosak akkor valószínűleg nem tartási probléma. Ilyenkor a legjobb tanács hogy lássa állatorvos.