1861. Miért nyalogatják a kutyák a kezünket?
A kutyák számos okból kifolyólag nyalogathatnak. Mutatjuk a leggyakoribb okokat!
A kutyák számos okból kifolyólag nyalogathatnak. Mutatjuk a leggyakoribb okokat!
Habár a kutyaféléknél az osteosarcoma a daganatos megbetegedések 5%-áért felelős, mégis 80-90%-ban a rosszindulatú betegségek kapcsolatban állnak a csonttal. Ez a betegség a nagyobb méretű kutyáknál fordul elő gyakrabban. Az osteosarcoma egy agresszív rá
Az állatokkal foglalkozó orvostudomány történetében sugárkezeléssel legelőször a huszadik század elején próbálkoztak. Az elmúlt 50 év során ez a kezelés sokat fejlődött. A szövetkórtan, az MRI és a CT vizsgálatok segítségével mostmár pontos diagnózisokat lehet felállítani a daganatok típusáról és helyzetéről. Az új technológiák növelték a sugárkezelések hatékonyságát és csökkentették a lehetséges mellékhatásokat.
Daganatok szempontjából az öregebb és érintetlen kanok esetében (kasztrálatlan) a leggyakoribb a heredaganat. Összességükben ezeknek a száma nem túl magas, mivel legtöbben ivartalanítják kutyájukat. Viszont a nem ivartalanított kutyák esetében ez a megbetegedés igen gyakori.
Néhány évvel ezelőtt egy fővárosi állatorvosi klinika dolgozói nagyon szomorú és szívszorongató esettel találkoztak. Egyik nap egy kilenctagú család jelent meg a klinikán, és amikor bevitték jó öreg, Pál névre keresztelt cocker spánieljüket, mindegyikük arcán bánat ült, mert úgy gondolták, ez volt a kutyájuk utolsó útja.
Szülés után 2-3 napig szét kell választani őket, mert akkor a legnagyobb az esélye, hogy vemhes lesz.
Ha a macska kijáró (a evmhességből gondolom, hogy az lehet), és viselkedése agresszívvé válik, mindig gondolni kell a legrosszabbra, a veszettségre is. Kicsi az esélye, de ha emberrel szemben is agresszivitást mutat, esetleg megharap vagy karmol valakit, feltétlenül megfigyelés alá kell helyezni. A területileg illetékes hatósági állatorvos végzi a megfigyelést. A vemhesség is okozhat viselkedésbeli változást elvileg,de nem jellemző panasz ez. Ha bágyadt, étvágytalan , vagy más tünete is van, vigye őt állatorvoshoz.
Tisztelt Kérdező! A megadott információ igen kevés. Szükség lenne tudni, hogy honnan származik a cica, az anyja volt-e fertőző betegségek ellen oltva, megkapta-e 6 hetes korban az első féreghajtót, és azóta kéthetente rendszeresen kapja-e, megkapta-e 8 hetesen az első kombinált oltását. Kinti, vagy benti állat? Mit eszik általában és mit ehetett az elmúlt 48 órában? Egyedüli cica, vagy többen vannak, esetleg más fajú állatokkal is együtt van-e? Ebben a korban feltételezhetően valamilyen fertőző ok miatt betegedhetett meg. Csak általános tünetek esetén orsóférgesség vagy parvovirus okozta panleukopenia lehet (ez utóbbi - a kutyával ellentétben nem minden esetben okoz véres hasmenést). Csipásodás, vagy légúti tünetek megjelenése esetén calici vagy herppesvírus okozta "macskanátha" is lehetséges. Több baktérium (salmonella, coli) is okozhat kezdetben lázzal járó tüneteket, ami miatt remeg, étvágytalan az állat. A kinti macskák például a fészekből kiesett madárfiókák elfogyasztásával, vagy eldobott ételmaradékokból fertőződhetnek. Lenyelt és elakadt idegen test, bélcsavarodás kezdeti tünetei is lehetnek hasonlók, de ebben az esetben a beteg állapota igen gyorsan romlik. Néhány fejlődési rendellenesség is okozhat hasonló tüneteket, ekkor azonban nem (vagy nem elsősorban) a láz, hanem a fájdalom van a tünetek háttérében. Ezen kívül számos ritka kórkép is szóba jöhet. A fenti betegségek csak az állat vizsgálatával különíthetők el. Ha a tünetek nem múlnak, vagy súlyosbodnak, mindenképpen állatorvoshoz kell fordulni. Tisztelettel: dr. Keleti Zoltán - Állategészségház, Vértesszőlős
Kedves Kérdező! Látatlanban egy állatorvos sem merne biztos diagnózist felállítani. A tünetek alapján sok minden lehet a hányás kiváltó oka (gyomorproblémák, mandulagyulladás, stb.), de biztosat csak egy vizsgálat után lehetne mondani, esetleg egy RTG vizsgálat is szóba jöhetne, nem-e valamilyen korábban megevett étel (vagy más) váltotta ki ezt belőle.
Sajnos, a tankönyvekben számtalan olyan betegség, állapot van leírva, amelyek csak nagyon ritkán fordulnak elő, így azok az állatorvosok, akik a tanulás során átsiklottak ezek felett, néha nehezen ismerik fel ezeket a ritkán, de azért előforduló problémákat, vagy nem gondolnak rájuk, mint lehetőségre. Jellen esetben is ilyesmiről lehet szó. A leírtak alapján én azonnal arra gondolnék, hogy az állkapocs beidegzését ellátó idegpálya sérülhetett meg. Ez lehet külső ok miatt (pl. az ideget ért ütés), vagy belülről ható nyomás is előidézheti. Gyakran előfordul pl. olyan kutyákban, akik apportíroznak (az Önök vizslája nem ilyen?), mert egy erősebb ráharapás során az izmok nyomják meg az ideget. Nyomásfokozódást okozhat az ideg mellett kialakuló tályog, daganat is. Szóval lehetőség van bőven, de ilyen esetekben az állatorvosnak is elő kell venni a polcról a könyveit és utana kell olvasnia a dolgoknak. Ettől persze az Önök kutyájának nem lesz könnyebb a helyzete, még akkor sem, ha esetleg megszületik a valós diagnózis. Az ilyen esetek nehezen kezelhetőek, sok és hosszantartó tüneti kezelés szükséges ahhoz, hogy át lehessen hidalni azt az időt, amíg a javulás elkezdődik.