1881. Ha a kiskutya kölyök a kezedet harapdálja
Kérdés: Hogyan tudom megakadályozni, hogy a kölyökkutyám ne csípjen és harapjon? Válasz: A kölyökkutya mindent megrág és megharapdál. Hiszen az alomtestvéreivel is ily módon játszik.
Kérdés: Hogyan tudom megakadályozni, hogy a kölyökkutyám ne csípjen és harapjon? Válasz: A kölyökkutya mindent megrág és megharapdál. Hiszen az alomtestvéreivel is ily módon játszik.
A legősibb madár Archaeopteryx néven volt ismert és körülbelül 150 millió évvel ezelőtt élt. Akkora volt, mint egy holló, testét tollak borították és szárnyai voltak.
A Szétszórt Idiopatikus Miozitisz (DIM) egy viszonylag új betegség a háziasított görényeknél. Miozitisz, vagy polimiozitisz az izmok gyulladása. "Szétszórt" a testben való elterjedésre utal. "Idiopátia" azt jelehogy jelenleg nem érthető az oka.
A vadászgörények hajlamosak a veszettségre, de ez ennél a fajnál egy ritka betegség összehasonlítva a kutyákkal és különösen a macskákkal. Ennek egyrészt a veszettséggel szembeni veleszületett ellenállás az oka. A veszettség gyakorisága nagyon alacsony a szoros kapcsolatban álló vadállatoknál, mint például a menyéteknél és nyérceknél.
Tavaszodván, amikor elkezdték ringatni színpompás virágaikat a tulipánok, s fehér szirmaikkal integettek vissza a jácintok, Durci, az első születésnapját ünneplő cicalányunk is egyre kevesebbet heverészett az ágytakarón. Valami furcsa izgalom lett úrrá rajta.
A legkisebbre növő nyuszit a holland törpenyulak között lehet megtalálni, de ezen fajon belül is vannak eltérések. A nagyon-nagyon lekicsinyített egyedek sokszor hordoznak magukban genetikai vagy más betegséget, ami együtt öröklődik a mini mérettel. Ezért óvatosan kell választani társat, hiszen nem mindig a legkisebb a legegészségesebb. A holland törpenyulak nagyon kedves és szép nyuszik, és a közepes vagy a fajtájához mérten nagyobbacska egyed is kicsire nő a többi fajtához képest, viszont egészségesebb és hosszabb életet lehet nekik jósolni. Ha az alomszámot nézzük, akkor azt mindenképp tudni kell, hogy a törpenyulaknál igen ritka a nagy utódszám. Míg a házinyulak 5-12 utódot hoznak a világra, addig a törpenyulaknál az 5-6 utód soknak számít. Olyan tenyészetből érdemes választani, ahol az anyanyúl nem idős, kettőnél nem többször ellették egy évben, és ahol a kölykök között nincs és nem is volt nagy elhullási arány vagy fejlődési rendellenesség.
Az ultrahangos rágcsálóriasztó jó lehet a patkányok távoltartására, csak úgy kell elhelyezni, hogy a nyulaktól megfelelő távolságra legyen, hogy ne zavarja őket. A probléma megoldásához azt kellene tudni, pontosan honnan jönnek a patkányok, hol van a búvóhelyük, és valóban ők tizedelik-e az állományt. Érdemes a fialásnál az anyanyulakat biztonságosan elkeríteni vagy áthelyezni egy olyan helyre, ahová a patkányok nem jutnak be. Érdemes kipróbálni a villanypásztor használatát, vagy ami még hatásosabb, egy kotorék eb vagy ebek tartása, hiszen e kutyafajtáknak a vérükben van a patkányok megfogása vagy távoltartása.
A farok bőrének kismértékű hámlása normális. Ha ez a folyamat hirtelen jelentkezett és eddig ez nem volt észrevehető, esetleg erős bőrhámlásról van szó, ami viszkető érzéssel és/vagy kisebesedéssel, elszíneződéssel jár, betegségre utalhat. Ebben az esetben érdemes megmutatni az állatorvosnak, mert kezelésre szorulhat a bőr.
Jó tartási körülmények mellett előfordulhat a téli szaporulat is. Az újszülött nyusziknak az első pár napban 30-35 fokra van szükségük, ezt követően 25-30 fok lesz a hőmérsékletigényük. Fészekrakáskor az anyanyulak igyekeznek úgy kialakítani a fészket, hogy ez a hőmérséklet meglegyen. Érdemes hőmérővel ellenőrizni a területet, amikor az anyanyúl is bent tartózkodik a fészekben.
Sajnos a patkányok idős korukban daganatosodásra hajlamosak. Érdemes lenne mintát vetetni az új daganatból, hogy milyen indulatú, és ezután mérlegelni a műtéti lehetőséget. Vannak olyan daganatok, amelyek akár két hónap alatt kiújulhatnak, és ha ilyen gyorsan növekednek, akkor biztosan problémát fognak okozni.