1881. Ha a kiskutya kölyök a kezedet harapdálja
Kérdés: Hogyan tudom megakadályozni, hogy a kölyökkutyám ne csípjen és harapjon? Válasz: A kölyökkutya mindent megrág és megharapdál. Hiszen az alomtestvéreivel is ily módon játszik.
Kérdés: Hogyan tudom megakadályozni, hogy a kölyökkutyám ne csípjen és harapjon? Válasz: A kölyökkutya mindent megrág és megharapdál. Hiszen az alomtestvéreivel is ily módon játszik.
A legősibb madár Archaeopteryx néven volt ismert és körülbelül 150 millió évvel ezelőtt élt. Akkora volt, mint egy holló, testét tollak borították és szárnyai voltak.
A Szétszórt Idiopatikus Miozitisz (DIM) egy viszonylag új betegség a háziasított görényeknél. Miozitisz, vagy polimiozitisz az izmok gyulladása. "Szétszórt" a testben való elterjedésre utal. "Idiopátia" azt jelehogy jelenleg nem érthető az oka.
A vadászgörények hajlamosak a veszettségre, de ez ennél a fajnál egy ritka betegség összehasonlítva a kutyákkal és különösen a macskákkal. Ennek egyrészt a veszettséggel szembeni veleszületett ellenállás az oka. A veszettség gyakorisága nagyon alacsony a szoros kapcsolatban álló vadállatoknál, mint például a menyéteknél és nyérceknél.
Tavaszodván, amikor elkezdték ringatni színpompás virágaikat a tulipánok, s fehér szirmaikkal integettek vissza a jácintok, Durci, az első születésnapját ünneplő cicalányunk is egyre kevesebbet heverészett az ágytakarón. Valami furcsa izgalom lett úrrá rajta.
Az európai baglyok minden fajtája szigorú természetvédelmi védelem alatt áll. Vagyis otthon nem tarthatók. Léteznek olyan, általában kuvik méretű, vagy még kisebb egzotikus bagolyfélék, melyeket a nyugati országokban díszmadárként tartanak, de ezek megvásárlása előtt érdemes a természetvédelmi hatóságoknál megérdeklődni, hogy az adott fajta itthon nem szerepel-e tilalmi listán.
Minél előbb tessék felkeresni egy állatorvost, ahol alapos vizsgálattal eldönthető, hogy mi a baj, és annak megfelelő kezelést kaphat. Sajnos látatlanban erről az esetről nem lehet véleményt mondani
Nem egyértelmű, hogy mire gondol "teleltetés" alatt. Az egyik lehetséges megoldás, hogy a teknős télen, a nyári körülményeket utánozó akvaterráriumba kerül és itt vészeli át a rossz időt. A másik lehetőség, hogy szó szerint telelésbe kezd, és az alacsony hő mérsékleten pihen a teknős tavaszig (hibernáció). Mindkettőnek előnyei és hátrányai is vannak. Az interneten illetve számos szakkönyvben is számos információt találni a megfelelő tartástechnológiáról illetve a teleltetésről.
Kétféle módon teleltethetők királyteknősök. Az egyik valójában nem számít telelésnek, ilyenkor a hűvös idő beállta előtt kell a teknősöket a lakásba bevinni és ott egy akváriumban a nyáron ideális körülményeket megteremteni (megfelelő hőmérséklet, mozgási lehetőség, megvilágítás, táplálék, stb.). A másik lehetőség, ha teknőst szó szerint teleltetjük. Ilyenkor sokkal alacsonyabb hőmérsékleten (kb. 5-10 fok, de a pontos érték az adott fajtól függ), sekély vízben, nyugodt helyen telel a teknős pár hónapot. Teleltetés előtt érdemes pár napot koplaltani a teknőst, valamint a telelés során rendszeresen ellenőrizni kell őket. Nagyon fontos azonban, hogy csak teljesen egészséges teknősöket szabad teleltetni. Beteg, legyengült állatok esetén nagy a veszélye, hogy a teknős tavasszal nem ébred fel. Ilyenkor a korábban említett, nyári körülményeket kell számukra biztosítani, megfelelő ellátás mellett.
A kacagógerlék egészen kis helyen is képesek már költeni, de javaslom, hogy legalább 0,8-1méter hosszú, 0,5méter széles és 0,6méter magasnál kisebb kalitba ne tegye őket. A kis ketrecben törik a tollazatuk és a mozgáshiány miatt rövidül a várható élettartamuk is.