1881. Ha a kiskutya kölyök a kezedet harapdálja
Kérdés: Hogyan tudom megakadályozni, hogy a kölyökkutyám ne csípjen és harapjon? Válasz: A kölyökkutya mindent megrág és megharapdál. Hiszen az alomtestvéreivel is ily módon játszik.
Kérdés: Hogyan tudom megakadályozni, hogy a kölyökkutyám ne csípjen és harapjon? Válasz: A kölyökkutya mindent megrág és megharapdál. Hiszen az alomtestvéreivel is ily módon játszik.
A legősibb madár Archaeopteryx néven volt ismert és körülbelül 150 millió évvel ezelőtt élt. Akkora volt, mint egy holló, testét tollak borították és szárnyai voltak.
A Szétszórt Idiopatikus Miozitisz (DIM) egy viszonylag új betegség a háziasított görényeknél. Miozitisz, vagy polimiozitisz az izmok gyulladása. "Szétszórt" a testben való elterjedésre utal. "Idiopátia" azt jelehogy jelenleg nem érthető az oka.
A vadászgörények hajlamosak a veszettségre, de ez ennél a fajnál egy ritka betegség összehasonlítva a kutyákkal és különösen a macskákkal. Ennek egyrészt a veszettséggel szembeni veleszületett ellenállás az oka. A veszettség gyakorisága nagyon alacsony a szoros kapcsolatban álló vadállatoknál, mint például a menyéteknél és nyérceknél.
Tavaszodván, amikor elkezdték ringatni színpompás virágaikat a tulipánok, s fehér szirmaikkal integettek vissza a jácintok, Durci, az első születésnapját ünneplő cicalányunk is egyre kevesebbet heverészett az ágytakarón. Valami furcsa izgalom lett úrrá rajta.
Sok feltételezhető ok lehetséges, első lépésben egy alapos állatorvosi vizsgálattal meg kell győződni a szervi okokról (vese, húgyúti szervek, cukorbetegség, stb.) Amennyiben ezek negatívok, akkor lehet a táplálék-/folyadék felvétel, viselkedési okokkal, rangsorproblémákkal (jelölő vizelés) egyéb viselkedési és megszokási okokkal indokolni a tünetet. Küldjön egy e-mailt az info@4tappancs.hu címre és elküldöm Önnek az "Az én kutyám … nem szobatiszta" című írásom.
Egy teljes vérlabor- és ultrahangvizsgálatra lenne szükség első körben. Pl. máj, vese, hormonális probléma állhat a háttérben...
A beszerzés első napjaiban hagyni kell, hogy a madár megszokja a helyét, nem szabad zavarni az etetési időn kívül. Ha már "belakta" a kalitját, akkor lehet szoktatni a kéz közelségéhez. Ha nem nagyon ijed meg a ketrecajtó kinyitásakor, akkor a nyitott ajtón keresztül kellene kedvenc csemegéjét kínálgatni. Erre a legalkalmasabb lehet a fürtös köles. Ha már elfogadja, akkor megpróbálhatja a csumiz kínálása közben kézre léptetni a madarat. A nyitott tenyeret, ujjat óvatos nyomással kell a mell alá tolni, ezzel késztetve a hullámos a fellépésre. Amíg vad a papagáj nem érdemes reptetni, mert a megfogással járó hajszolás, csak még jobban elvadítja. Kivéve azt az eset, ha van türelmük megvárni, hogy magától visszamenjen a helyére. Viszonylag kisebb stresszel jár, ha a szabadon lévő madarat sötét, illetve elsötétített szobában, úgy fogják meg, hogy ne okozzon túl nagy ijedséget. Például törölközővel letakarva.
Sajnos Magyarországon ez a téma, - mivel a kutyás kultúra néhány éves lemaradásban van a fejlettebb országokéhoz képest és az állat egészségügyi érdekeltség nem mindig az állatok érdekét szolgálja - meglehetősen elhanyagolt. Néhány Nyugat-európai országban az elektromos impulzussal sokkoló (Teletakt/Inotek) készülékek be vannak tiltva, mert az állatorvosi és biológiai vizsgálatok két dolgot bizonyítottak: 1./ a közvetlen elektromos áram megváltoztatja az állat fajnak megfelelő természetes viselkedését, mozgásában korlátozza illetve olyan mozgásra kényszeríti amely számára fájdalmat vagy sérülést okoz 2./ állatorvosi felmérések adatai bizonyították, hogy azokon a kutyákon amelyeken ezeket a típusú készülékeket használták, gyakoribbá váltak a nyakcsigolya, idegrendszeri és pszichikai megbetegedések. További problémákat okoz a készülék - tréningtechnikailag és nevelés-tanulás módszerek szempontjából - helytelen használata. Legtöbb esetben elmarad az un. M F I J (Megszakítás – Figyelemfölkeltés – Irányítás – Jutalmazás) cselekvési láncolat. A legnagyobb forgalmazók készülékeiket az elmúlt években kissé átkonstruálták, visszahúzódtak a feketepiacra és azokba az országokba terjesztették ki export kereskedelmüket ahol a készülékek nincsenek betiltva és az ellenőrzés is kicsi. (pl. Magyarország) Számomra (többek között!) igazán az mutatja a magyar kutyás színvonalat, hogy pl. ezeket a több országban betiltott, - mert bizonyítottan ártalmas! - készülékeket nem kevés pénzért magukat kinológiai és kutya szakmai folyóiratnak mondó lapok hirdetnek és népszerűsítenek. A probléma gyökerei egyébként ugyan ott találhatóak, mint annyi minden más állatvédelmi és kutyatartási gondé: - az iszonyú nagy populáció következtében a kutya rendkívül leértékelődött - a kutyatenyésztésért felelős szervezettek anyagi érdekeltségi rendszerei ellenkeznek a korszerű állatvédelem irányával - az állatorvosok jelentős része anyagi okoknál fogva nem érdekelt a mennyiségnek a minőségre való áthelyezésében.