1921. Hogyan tanítsuk meg a kiskutyánkat a behívásra? Elmondjuk
A behívás a kutya nevelésének talán egyik legfontosabb leckéje. A kiskutya biztonsága érdekében minél előbb meg kell tanítanunk arra, hogy mit is jelent a „gyere ide”. De hogyan?
A behívás a kutya nevelésének talán egyik legfontosabb leckéje. A kiskutya biztonsága érdekében minél előbb meg kell tanítanunk arra, hogy mit is jelent a „gyere ide”. De hogyan?
Fajtájuk történelmét figyelembe véve a kutyák háziasítása viszonylag új eseménynek számít. Bár vadon élő kutyák már több millió éve léteznek, ebből csak néhány ezer évet töltöttek házi kedvencünkként. Nem csoda hát, hogy máig megőriztek néhány vad ösztönt; ezek egyike a rejtőzködés, bújás.
A kutyák viselkedése általában vagy ösztönös, vagy tanult cselekedet. Ez alól az ásás sem kivétel; ez is egyösztönös viselkedés. Vannak bizonyos kutyafajták (az úgynevezett kotorékebek), mint a terrierek és a tacskók, amelyeket kifejezetten a vadak, mint például a borz, a róka és a vidra kiásására tenyésztettek ki.
Lumboszakrális (ágyéki) szűkületet nevezik még lumboszakrális instabilitásnak, lumboszkarális fejlődési rendellenességnek, lumboszkarális torzulás, ágyéki gerincszűkületnek, lumboszakrális szpondilózisnak, lumboszakrális ideggyökér tömörödésnek, és a cauda equina szindrómának is.
A myasthenia gravis, magyarul izomgyengeség egy ritka neuromuszkuláris zavar, ami felnőtt kutyákat és kölyköket egyaránt megtámadhat. Az esetek többségében szerzett, de ritkán lehet örökletes elváltozás is.
Hiába látta a cicát eddig 2 állatorvos, ha nem jutottak vele el odáig, hogy legyen biztos diagnózis. Pedig e nélkül nem lesz érdemben semmi változás, marad az egyik napról másikra való kicsit jobbá tétel. Azt, hogy kihez kellene fordulni, így nem könnyű megmondani, de mindenképpen olyan állatorvoshoz, aki jól ért a macskákhoz (kisállatokhoz), és van ezen a téren sok-sok tapasztalata. Az is tény, hogy ha mégis találnak valakit, akihez el lehetne vinni, ismét sok vizsgálat vár a cicára. És persze ez pénzbe (esetleg sok pénzbe) is fog kerülni. A szüleinek kell eldönteni, hogy mit akarnak, mit tudnak, ill. mit tehetnek meg. Nem írta, hogy hol laknak, így nehéz ajánlani helyeket, ahová lehetne fordulni. Általánosságban azt tudom írni, hogy Budapesten a SZIE ÁOTK klinikáján talán kiderülhetne, hogy mi a valós problémája a cicának.
Száj-garatüregbe bele kellene nézni. Ha az és a vérlabor is rendben van, akkor a probléma inkább pszichés/viselkedésbeli. Úgyhogy mindenképpen keressen fel egy állatorvos kollégát...
Kedves Petra! Én inkább azt javasolnám, hogy ne tegye ki a hosszú repülőútnak (költöztesse a barátjához). Az utat egyébként a cicák (relatív) jól szokták bírni, bár ez egyedi, az állat természetétől is függ...
Üdvözlöm! A kép alapján szerintem darakór! ez egy egysejtű parazita. Akvarisztikai üzletekben vegyen darakór elleni szert és emeljen a hőmérsékleten!
Ha egyéb tünet nincs, ami betegségre utalna(borzolt tollazat, pihegés, hasmenéses széklet), akkor az ülőrudak cseréjével, különböző magasságokban elhelyezésével érdemes próbálkozni. Az ülőrúd vastagsága minimálisan akkora,hogy a madár legfeljebb 2/3 részben érje át az ujjaival. Más rúd inkább 1/3 részben átérhető, vagy vastagabb legyen. Ezzel a stabil kapaszkodás, a karmok megfelelő koptatása és a lábujjak tornáztatása is megoldható. A rúd anyaga lehetőleg természetes faág legyen, aminek rágcsálása csőrkoptatásra is megfelel. Mivel a madarak a lehető legmagasabban szeretnek éjszakára felülni, így az egyik ág a kalit tetejéhez közel legyen elhelyezve. Ha ennek ellenére még mindig csőrrel kapaszkodik éjszakánként, akkor nem az ülőrudakban volt a hiba. Egyéb tünet híján, egy sajátos, de ausztrál papagájoknál nem túl ritka szokása alakult ki.