1921. Hogyan tanítsuk meg a kiskutyánkat a behívásra? Elmondjuk
A behívás a kutya nevelésének talán egyik legfontosabb leckéje. A kiskutya biztonsága érdekében minél előbb meg kell tanítanunk arra, hogy mit is jelent a „gyere ide”. De hogyan?
A behívás a kutya nevelésének talán egyik legfontosabb leckéje. A kiskutya biztonsága érdekében minél előbb meg kell tanítanunk arra, hogy mit is jelent a „gyere ide”. De hogyan?
Fajtájuk történelmét figyelembe véve a kutyák háziasítása viszonylag új eseménynek számít. Bár vadon élő kutyák már több millió éve léteznek, ebből csak néhány ezer évet töltöttek házi kedvencünkként. Nem csoda hát, hogy máig megőriztek néhány vad ösztönt; ezek egyike a rejtőzködés, bújás.
A kutyák viselkedése általában vagy ösztönös, vagy tanult cselekedet. Ez alól az ásás sem kivétel; ez is egyösztönös viselkedés. Vannak bizonyos kutyafajták (az úgynevezett kotorékebek), mint a terrierek és a tacskók, amelyeket kifejezetten a vadak, mint például a borz, a róka és a vidra kiásására tenyésztettek ki.
Lumboszakrális (ágyéki) szűkületet nevezik még lumboszakrális instabilitásnak, lumboszkarális fejlődési rendellenességnek, lumboszkarális torzulás, ágyéki gerincszűkületnek, lumboszakrális szpondilózisnak, lumboszakrális ideggyökér tömörödésnek, és a cauda equina szindrómának is.
A myasthenia gravis, magyarul izomgyengeség egy ritka neuromuszkuláris zavar, ami felnőtt kutyákat és kölyköket egyaránt megtámadhat. Az esetek többségében szerzett, de ritkán lehet örökletes elváltozás is.
A visszatérő külső hallójárat gyulladás egyik leggyakoribb oka az allergiás, atópiás bőrgyulladás. A különféle kórokozók (baktériumok, gombák) túlszaporodása rendszerint másodlagos, amit persze kezelni kell, de ha a háttérok nincs megszüntetve, akkor mindig vissza fog térni. Az allergiavizsgálat valóban hasznos lenne, az ára sajnos valóban magas.
Ha jól olvastam, akkor vérlabor még nem készült... Szükség lenne egy teljes vérképre, szervfunkciós vizsgálatra (máj, vese, emésztőenzimek), valamint egy szerológiai vizsgálatra (FeLV, FIP teszt), és ha lehetséges egy hasi ultrahangos vizsgálatra. Ezen eredmények ismeretében szerintem jobban (objektívebben) lehetne látni mit is érint a betegség, milyen a kórjóslata, és így Önök és az állatorvos kollega is könnyebben tud dönteni a további kezelés(ek) vagy az esetleges elaltatás között... A sárgaság általában máj vagy vérképzőszervi, esetleg autoimmun vagy tumoros eredetű problémára is utalhat.
Kutyát tartani mai modern társadalomban egyben azt is jelenti, hogy egy új költségtényező jelenik meg a család pénzügyeit illetően. Elsősorban minden leendő kutyatulajdonos a kutya esetleges vételi árára gondol ami jelenleg a fajtatiszta kutyák esetében a 40.000,- és az 500.000,- Ft között mozog. Elsősorban az élelem költségivel kell hosszútávon számolni, ami azonban csak egy kiadás a sok közül. A kutyának szüksége van néhány felszerelési és használati tárgyra mint pld. nyakörv, póráz, pihenőhely, etető/itató edény, fésű, kefe, stb. Ehhez hozzá kell még kalkulálni hogy ezek egy része fogyó eszközként nem fog eltartani a kutya egész élete során. Az egészségügyi ellátás; oltások, féregtelenítés, mikrochip, baleset vagy megbetegedés esetén az állatorvosi ellátás költségei, szintén a kutyatartással együtt járó törvényszerű kiadások. Egy fajtatiszta kutyánál az alacsonyabb árfekvésből, 10-12 év átlagéletkort, 25 kg testsúlyt és a kapcsolódó átlagköltségeket számolva ez azt jelenti, hogy a kutya tartási költsége, egész élete során kb. 1.2 - 1.5 millió Forintba fog kerülni. A veszettség elleni oltás évente, élete végéig kötelező ! Egyszeri költsége 3-4 ezer Ft között változhat.
Sajnos erre a kérdésre látatlanban nem tudok válaszolni és így megoldani sem lehet a problémát, ezért kérem forduljon személyesen állatorvoshoz a cicával, hiszen alapos vizsgálat szükséges, hogy kiderítsék az okát. Több dolog okozhatja, pl. izületi probléma, esetleg valamilyen sérülést szenvedett stb...
A hímivarú állatokat általában később ajánlott tenyésztésbe állítani, mint a nőivarúakat. Ez fajtánként is változhat némileg. Általában a kan kutyákat 2-2,5 éves kor körül vesznek tenyésztésbe, a szukák esetében 1,5 éves korban már szóba jöhet a fedeztetés. Macskák esetében fejlettségtől függően a nőstényeket 1-1,5 éves kortól, kandúrokat 1,5-2 éves kortól szoktak tenyésztésbe állítani. Az ivarérettség időpontja nem azonos a tenyészérettséggel. A tenyészérettség később következik be. Pl. az ivarérés macskáknál már 6-9 hónapos kor körül bekövetkezik, de ilyenkor még nem ajánlott pároztatni.