2036. A repülőhalak
A repülőhalak többi haltársuktól eltérően kiugranak az óceán meleg vizéből. De vajon hogyan repül a repülőhal?
A repülőhalak többi haltársuktól eltérően kiugranak az óceán meleg vizéből. De vajon hogyan repül a repülőhal?
A legendás nagy fehércápa a képzeletünkben sokkal félelmetesebb, mint a valóságban. Amint egyre több tudományos kutatás foglalkozik ezekkel a ravasz ragadozókkal, a nagy fehércápa esztelen gyilkoló-gép képe kezd elhalványulni.
A pörölycápák (Sphyrna) tökéletes ragadozók, amelyek kalapács alakú fejüket használva találják meg a zsákmányukat.
A tigriscápák (Galeocerdo Cuvier) sötét, függőleges csíkjaikról kapták nevüket, amelyek a fiatal egyedeken találhatóak. Veszélyes ragadozók, szinte bármit megesznek, ami az útjukba akad.
A cetcápa (Rhincodon Typus) a világ második legnagyobb hala.
A nyúl fő eledele a széna. Ha nem kap elég rostot, annak hiányából adódóan kialakulhat alomevés. Kerülni kell a krumpli, kukorica, sok mag adásását, hiszen azok csak rongálják a máját, és betegséget okoznak. Azonban nem feltétlenül a takarmányozás az oka az alomevésnek. Sokszor a szülés közben megzavart szülő is reagálhat így a stresszre.
A tengerimalac fertőződhet kullanccsal vagy bolhával, ezért érdemes a tengerimalacot, a kutyát és a macskát is lekezelni kullancs- és bolhairtóval. Mindhárom állatnak csak a neki megfelelő készítmény adható!
A pongyola pitypang levele etethető rágcsálókkal, mégpedig a magas rosttartartalmú takarmányt igénylőkkel, pl. nyúl, degu, csincsilla. Ha az állat még nem evett ilyet élete során, először csak kis mennyiséggel kell megkínálni, hogy az esetleges hasmenést elkerüljék.
A kevés alomszámnak több oka is lehet. Kisállatoknál nagyon nehéz nyomon követni a méh és petefészek egészségi állapotát. Az okok között szerepelhet a petefészek cystásodása, korábbi tünet nélkül lezajló méhgyulladás, vagy korai magzatok elhalása és felszívódása. Figyelni kell az anya viselkedését, mert rejtett betegség is meghúzódhat a háttérben.
Azt, hogy mennyi folyadékot fogyaszt a nyuszi, a takarmány víztartalma, a környezet hőmérséklete, páratartalma, és a nyuszi aktivitása befolyásolja. Fiatal nyuszi gond nélkül megihat napi fél, egy deci vizet. Felnőtt korban ez akár két deciig is emelkedhet. Ha ennél többet iszik, nagyon sokat pisil, és folyamatosan fogy, akkor esetleg gondolni lehet cukorbetegségre vagy vesebetegségre, amit egy egyszerű vérteszttel lehet igazolni vagy megcáfolni.