2036. A repülőhalak
A repülőhalak többi haltársuktól eltérően kiugranak az óceán meleg vizéből. De vajon hogyan repül a repülőhal?
A repülőhalak többi haltársuktól eltérően kiugranak az óceán meleg vizéből. De vajon hogyan repül a repülőhal?
A legendás nagy fehércápa a képzeletünkben sokkal félelmetesebb, mint a valóságban. Amint egyre több tudományos kutatás foglalkozik ezekkel a ravasz ragadozókkal, a nagy fehércápa esztelen gyilkoló-gép képe kezd elhalványulni.
A pörölycápák (Sphyrna) tökéletes ragadozók, amelyek kalapács alakú fejüket használva találják meg a zsákmányukat.
A tigriscápák (Galeocerdo Cuvier) sötét, függőleges csíkjaikról kapták nevüket, amelyek a fiatal egyedeken találhatóak. Veszélyes ragadozók, szinte bármit megesznek, ami az útjukba akad.
A cetcápa (Rhincodon Typus) a világ második legnagyobb hala.
Sajnos, ezt (röntgen)vizsgálat nélkül nehéz megállapítanom. Lehet, hogy megrepedt a csontja, esetleg a csonthártya sérült. Ha az én kutyám lenne, biztosan megmutatnám állatorvosnak.
A leírása alapján 3 éve kezelik több helyen az erkélyről való kiesés következtében fellépő többszörös csonttörést. Mivel röntgen diagnosztika és az ortopéd sebészet Magyarországon rendkívül magas szintű, a leírása alapján semmi nem magyarázza, hogy 3 év után is egy nem gyógyuló seb van a csonttrauma fölötti területen. Figyelmébe ajánlom, hogy mi állatorvosok is specializálódtunk a különböző szakterületeken belül. Az interneten megtalálja az Állatorvosi Ortopédiai Szövetséget, valamelyik gyakorlott specialistájához bátran fordulhat a problémájával. Remélem hamarosan meggyógyulnak.
Sajnos szét kéne őket választani. Természetesen lehet ezt egy ráccsal is megoldani, hogy lássák egymást, de még az ellés előtt el kell különíteni őket a zavartalan szaporulat érdekében.
Lehet, hogy a hímvessző szabad részét hüvelyszerűen befoglaló tasak szájadéka túl szűk, és így a penis a közösülés alkalmával nem tud azon át kinyomulni. Vizsgálta már a kutyájánál az érintett területet állatorvos?
A hurutos, véres széklet eredetét újabb vizsgálatokkal lehetne kideríteni. Ma már állatorvosi vonalon is végeznek optikai szálas vizsgálatokat (pl. a Szt. István Egyetem Állatorvosi Karán - Bp. VII. István u. 2.). Laboratóriumi székletvizsgálat ill. vérvizsgálat is közelebb vihetne az okok felderítéséhez, de akár röntgen ill. ultrahang vizsgálat is szóba jöhet. Amennyiben nem történik javulás, végső soron egy diagnosztikai laparatómia (hasmetszés) is segíthet kideríteni, mi van a háttérben.