2481. A papucsfüggő teknős
Toby, a 60 éves teknős első pillantásra „beleszeretett” a felvételen látható papucsba, és lelkesedése a mai napig töretlen.
Toby, a 60 éves teknős első pillantásra „beleszeretett” a felvételen látható papucsba, és lelkesedése a mai napig töretlen.
Az utóbbi időben a háziállatok egészségügyi ellátása folyamatosan javul, és ezáltal a kutyák ma már tovább élnek, mint valaha, még akkor is, ha olyan betegségekben szenvednek, mint például cukorbetegség.
A kétpúpú teve egy igazi túlélő, ezek az állatok hosszú ideig képesek életben maradni étel és víz nélkül, sőt még a nukleáris sugárzásnak is ellenállnak.
A berber makákók vagy magótok Északnyugat-Afrikában és Európában is megtalálhatóak. A sárgásbarna színű szőrzettel rendelkező magótok 10-40 fős csoportokban élnek, az utód nevelésében a hímek is nagy szerepet játszanak.
Nemrég a tudósok még minden egyes orángutánt egy fajhoz soroltak, Pongo pygmaeushoz. De a genetikai vizsgálatok elég különbséget mutattak ki Borneo és Szumatra szigetén ahhoz, hogy két különálló fajra osszák őket.
Mindenképpen szükség lenne egy állatorvosi vizitre, ahol el lehetne dönteni, hogy valamiféle betegség okozza-e a lesoványodást. Ha ez kizárható, akkor valószínűleg túlzottan válogatós a kutyus, ami annak köszönhető, hogy megszokta, ha elég kitartó, akkor a legfinomabb falatokat kapja meg és ezért utasítja vissza a legtöbb eledelt. Azért ez utóbbi esetben sem szoktak kórosan lesoványodni az állatok...
A genetikai állomány nem károsodik az életkor előrehaladtával, legfeljebb a sperma minősége romolhat, ezért lehet, hogy nem termékenyül meg a szuka. Tehát a kölykök egészségesek lehetnek. Ha lehet, háromszori fedezést ajánlok egymást követő napokon, hogy ez kompenzálja az esetleges csökkent minőségű spermát. Előfordulhat a fedezőképtelenség is, hiszen sohasem csinálta még ezt a kan, ilyenkor lehetőség van a mesterséges termékenyítésre is, ami egy nagyon egyszerű beavatkozás és nem veszélyes sem a szukára, sem a kanra nézve, ráadásul még a sperma minősége is ellenőrizhető ilyenkor.
Mivel állatoknál - így nyulaknál is - a legtöbb betegség tünete a nem evés, ezért ebből önmagában még nem lehet következtetni arra, hogy milyen betegség okozza az étvágytalanságot. Ezért erre én sem tudok konkrét választ adni. Ehhez az állatot látni kell, tapintani, megvizsgálni, kiegészítő vizsgálatokat végezni (röntgen, vérlabor, ultrahang, stb.) és ezek alapján lehet felállítani valamifále diagnózist, ami alapján kezelni lehet a problémát. Persze be kell vallani, hogy ilyen kistestű állatoknál a kezelések néha sémák szerint zajlanak, mivel a kis testméret (stb.) miatt igen nehézkes sok vizsgálatot elvégezni.
A műtét veszélye megegyezik egy általános műtéti kockázattal, ami főleg altatásból adódik. Ezzel sajnos még a legprofibban végrehajtott műtétek esetén is számolni kell, hisz élőlényekről, élő szervezetekről van szó. Azért egy görényekkel gyakran foglalkozó rendelőben nagyon ritka a komplikáció. Érdemes a műtétet végző állatorvossal is konzultálni, ha bármi kérdés merül fel. A görény viselkedése a műtét után csak pozitív irányba fog változni: nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, barátságosabb lesz. Hasznos lehet megnézni az alábbi kisfilmet is.
A tüzelés miatti problémák megelőzése miatt inkább egy kan kiskutya beszerzését javasolnám. Tapasztalatom szerint az idősebb kanok is szívesen elfogadják a kölyköket és "atyailag" tanítgatják őket. Persze, minden eset egyedi és az összeszoktatásukat felügyelet mellett szükséges elvégezni.