2576. Házikoszt vagy macskatáp? Melyik a jobb?
Az az étel, ami nekem jó, az a cicámnak is? Ez távolról sem igaz, sőt, vannak ételek, amik kifejezetten árthatnak a kedvenceinknek!
Az az étel, ami nekem jó, az a cicámnak is? Ez távolról sem igaz, sőt, vannak ételek, amik kifejezetten árthatnak a kedvenceinknek!
A jakut lajka egy nagy munkabírású, ősi fajta, amelyet a mai Oroszország Jakut Köztársaság területének sarkvidéki régiójában élő őslakosok tenyésztettek ki.
Kedvenceink esetében az egészség fenntartásához nemcsak a kiváló táplálás fontos, hanem hogy a külvilágban leselkedő „láthatatlan” veszélyektől is megóvjuk házi kedvencünket. A bolhák és kullancsok rendkívül veszélyesek háziállatainkra nézve, hiszen számos betegséget hordoznak. Emellett kiemelten fontos a folyamatos védelem megléte a belső élősködők ellen is.
A mindennapos fogtisztítás mindenkinek ajánlott, ez a kutyák esetében sincs másként. A napi fogápolási rutin biztosítja az egészséges szájüreget és ezáltal hozzájárulhat, hogy kedvence hosszú és aktív életet éljen. A dr. Márton Kinga, állatorvos által javasolt egyszerű lépések napi rutinba való beillesztésével nagy lépést tehet kutyája fogainak épségéért és az általános jó közérzetéért.
A lóverseny európai hagyomány, mégis számos támadás érte az elmúlt évtizedekben, elsősorban az állatvédők részéről. De valóban ilyen szörnyű lenne a helyzet, mint ahogy a PETA és társai sugallják?
Sajnos Magyarországon ez a téma, - mivel a kutyás kultúra néhány éves lemaradásban van a fejlettebb országokéhoz képest és az állat egészségügyi érdekeltség nem mindig az állatok érdekét szolgálja - meglehetősen elhanyagolt. Néhány Nyugat-európai országban az elektromos impulzussal sokkoló (Teletakt/Inotek) készülékek be vannak tiltva, mert az állatorvosi és biológiai vizsgálatok két dolgot bizonyítottak: 1./ a közvetlen elektromos áram megváltoztatja az állat fajnak megfelelő természetes viselkedését, mozgásában korlátozza illetve olyan mozgásra kényszeríti amely számára fájdalmat vagy sérülést okoz 2./ állatorvosi felmérések adatai bizonyították, hogy azokon a kutyákon amelyeken ezeket a típusú készülékeket használták, gyakoribbá váltak a nyakcsigolya, idegrendszeri és pszichikai megbetegedések. További problémákat okoz a készülék - tréningtechnikailag és nevelés-tanulás módszerek szempontjából - helytelen használata. Legtöbb esetben elmarad az un. M F I J (Megszakítás – Figyelemfölkeltés – Irányítás – Jutalmazás) cselekvési láncolat. A legnagyobb forgalmazók készülékeiket az elmúlt években kissé átkonstruálták, visszahúzódtak a feketepiacra és azokba az országokba terjesztették ki export kereskedelmüket ahol a készülékek nincsenek betiltva és az ellenőrzés is kicsi. (pl. Magyarország) Számomra (többek között!) igazán az mutatja a magyar kutyás színvonalat, hogy pl. ezeket a több országban betiltott, - mert bizonyítottan ártalmas! - készülékeket nem kevés pénzért magukat kinológiai és kutya szakmai folyóiratnak mondó lapok hirdetnek és népszerűsítenek. A probléma gyökerei egyébként ugyan ott találhatóak, mint annyi minden más állatvédelmi és kutyatartási gondé: - az iszonyú nagy populáció következtében a kutya rendkívül leértékelődött - a kutyatenyésztésért felelős szervezettek anyagi érdekeltségi rendszerei ellenkeznek a korszerű állatvédelem irányával - az állatorvosok jelentős része anyagi okoknál fogva nem érdekelt a mennyiségnek a minőségre való áthelyezésében.
A visszatérő külső hallójárat gyulladás egyik leggyakoribb oka az allergiás, atópiás bőrgyulladás. A különféle kórokozók (baktériumok, gombák) túlszaporodása rendszerint másodlagos, amit persze kezelni kell, de ha a háttérok nincs megszüntetve, akkor mindig vissza fog térni. Az allergiavizsgálat valóban hasznos lenne, az ára sajnos valóban magas.
Kutyát tartani mai modern társadalomban egyben azt is jelenti, hogy egy új költségtényező jelenik meg a család pénzügyeit illetően. Elsősorban minden leendő kutyatulajdonos a kutya esetleges vételi árára gondol ami jelenleg a fajtatiszta kutyák esetében a 40.000,- és az 500.000,- Ft között mozog. Elsősorban az élelem költségivel kell hosszútávon számolni, ami azonban csak egy kiadás a sok közül. A kutyának szüksége van néhány felszerelési és használati tárgyra mint pld. nyakörv, póráz, pihenőhely, etető/itató edény, fésű, kefe, stb. Ehhez hozzá kell még kalkulálni hogy ezek egy része fogyó eszközként nem fog eltartani a kutya egész élete során. Az egészségügyi ellátás; oltások, féregtelenítés, mikrochip, baleset vagy megbetegedés esetén az állatorvosi ellátás költségei, szintén a kutyatartással együtt járó törvényszerű kiadások. Egy fajtatiszta kutyánál az alacsonyabb árfekvésből, 10-12 év átlagéletkort, 25 kg testsúlyt és a kapcsolódó átlagköltségeket számolva ez azt jelenti, hogy a kutya tartási költsége, egész élete során kb. 1.2 - 1.5 millió Forintba fog kerülni. A veszettség elleni oltás évente, élete végéig kötelező ! Egyszeri költsége 3-4 ezer Ft között változhat.
A hímivarú állatokat általában később ajánlott tenyésztésbe állítani, mint a nőivarúakat. Ez fajtánként is változhat némileg. Általában a kan kutyákat 2-2,5 éves kor körül vesznek tenyésztésbe, a szukák esetében 1,5 éves korban már szóba jöhet a fedeztetés. Macskák esetében fejlettségtől függően a nőstényeket 1-1,5 éves kortól, kandúrokat 1,5-2 éves kortól szoktak tenyésztésbe állítani. Az ivarérettség időpontja nem azonos a tenyészérettséggel. A tenyészérettség később következik be. Pl. az ivarérés macskáknál már 6-9 hónapos kor körül bekövetkezik, de ilyenkor még nem ajánlott pároztatni.
Az idősebb kutyát is kb. ugyanazzal a módszerrel lehet szobatisztaságra nevelni mint a kölyök kutyát. Néha könnyebben kivitelezhető, de ez nem szabály! Az ivartalanításnak abból a szempontból van jelentősége, hogy így hajlamosabb az un. ´jelölő vizelés´ re. Az ivartalanítással ez jelentősen enyhíthető. A rongálásra hajlamos viselkedés ellen összetett módszerekkel lehet tréningezni.