2986. Kutyafajták: a kis oroszlánkutya
A lowchen, másnéven „kis oroszlánkutya”, a bichon csoport tagja. Ez a kis élettel teli, szerető, vidám kutyus megnyírt szőrzetének köszönhetően leginkább egy oroszlánra hasonlít.
A lowchen, másnéven „kis oroszlánkutya”, a bichon csoport tagja. Ez a kis élettel teli, szerető, vidám kutyus megnyírt szőrzetének köszönhetően leginkább egy oroszlánra hasonlít.
A rinocérosz egy hatalmas, primitív külsejű emlős, amely még a miocén korból, több millió évvel ezelőttről származik. Az utóbbi évtizedekben annyit vadásztak a rinocéroszokra, hogy azok a kihalás szélére kerültek.
A bichon frise egy élénk, szeretni való kis kedvenc. Társkutya létére rendkívül barátkozó és akkor a legboldogabb, ha a család őt is bevonja a kirándulásokba és egyéb programokba.
Az álvemhesség főként kutyákon fordul elő akkor, ha az állatnál a szaporodási folyamatok idegi és hormonális szabályozása valamilyen szinten zavart szenved. Ilyenkor az állat kezdetben úgy viselkedik, mintha várandós lenne, készül az ellésre (vackol, fészket készít magának). Lássuk, mit lehet tenni, milyen gyógymódokat alkalmazhatunk a kedvencünk kezelésére!
A szakembereken kívül eddig csak kevesen lehettek szemtanúi Európa egyik legszokatlanabb őszi vonulási eseményének - az akár több ezer (!) kék vércse együtt éjszakázó csapatainak esti behúzásának.
Mielőtt bármelyiküket is lecserélné, próbálkozzon azzal, hogy egy időre egymáshoz közel, de külön kalitkában helyezi el, majd egyre növekvő időtartamra, de felügyelettel, időnként össze-összeengedi őket.
Mindenképpen az életkornak megfelelően kell kiválasztani a tápot. Vegyesen érdemes a száraz és a nedves formákat adni. Az arány szinte mindegy, mert a beltartalmi értéke a fontos.
Ha egy állat vagy annak kölyke betegeskedik, akkor azonnal szakemberhez kell fordulni, pontosabban állatorvoshoz kell vinni, mert csak így enyhíthetünk a szenvedéseiken és így lehet esélyük a gyógyulásra-életben maradásra! A macska tüzelését elsősorban viselkedéséből lehet megállapítani: hangos, néha fájdalmasnak tűnő nyávogás, nyivákolás, földön-fetrengés, dörgölőzés, ami bepárzás után rögtön megszűnik.
A leírt tünetek alapján nem elsősorban antibiotikumokra lenne szükségük a teknőceinek. Hasonló tünetek leggyakrabban (pontosabban mindig!) Kalcium/D-vitamin anyagcserezavar/hiány miatt alakulnak ki és ezt injekciós készítményekkel lehet eredményesen kezelni, főleg ha időben szakemberhez kerül az állat. Ennek hiányában viszont szinte biztos pusztulásra van ítélve a teknőc.
Természetesen a legkönnyebben kézzel felnevelt papagájokat lehet megszelídíteni, illetve, ha elég fiatalon kerülnek hozzánk. A párban tartott madarak sokat foglalatoskodnak egymással és kevésbé igénylik az ember társaságát, közelségét, mintha egyedül lennének. Ezért hosszabb kicsit a kézhez szoktatás időszaka. Nem lehetetlen viszont! A lényeg a sok-sok türelem(!!), nyugalom és így szép lassan megszokják a gazda közelségét.