3041. A mangalica tenyésztés története
A szőke mangalicát a szívós Bakonyi és Szalontai magyar sertésfajok és a szerb eredetű sumadija fajta keresztezéséből tenyésztették ki 1833-ban.
A szőke mangalicát a szívós Bakonyi és Szalontai magyar sertésfajok és a szerb eredetű sumadija fajta keresztezéséből tenyésztették ki 1833-ban.
Ez a lófajta könnyed ügetéséről ismert. Az abtenauer testalkata elegáns, határozott vonalú fejjel és erős lábakkal rendelkezik.
A bagoly egy érdekes madár, meg tud jegyzni egy bizonyos fajtájú, a prédára jellemző komplex hangot. Olvass tovább, hogy mégtöbbet megtudhass erről a ragadozó madárról.
A hóbagoly azóta került a rivaldafénybe, mióta Hedwig a Harry Potter sorozatban sokak szívét rabul ejtette. Következik pár érdekes információ erről a bagolyról.
Eljátszottam a gondolattal, hogy baglyot tartsak még a kollégiumi éveim alatt. De kicsit utánanézve, közelről megtekintve őket, elvetettem az ötletet. A bagoly tartás túl nagy kihívás.
Válaszom az, hogy természetesen nem egészséges. A beltenyésztettség fokának emelkedésével halmozottan jöhetnek elő különböző genetikai hátterű betegségek.
Arra figyeljenek, hogy a végbélelőeséssel műtött kutyának csontot nem szabad tenni az étrendjébe.
Valóban előfordul a testvér vagy az apa-leány párosítás a tenyésztésben bizonyos kedvező genetikai tulajdonságok elmélyítése miatt. Azonban minden ilyen esetben nő a valószínűsége a genetikai betegségek megjelenésének, vagy egyszerűen a fogamzóképesség csökken drasztikusan. Szóval én nem javaslom a beltenyésztést.
Ilyen probléma több okból is előfordulhat: pl. a talp sérülése vagy fekélyes gyulladása (nem megfelelő ülőrúd használata esetén); a lábcsontok sérülése, esetleges törése; a láb beidegzésének zavarai (ezt okozhatja traumás behatás vagy hasűri daganat is, de ez utóbbi fiatal állaton kevéssé valószínű)! A pontos válaszhoz természetesen látni kellene az állatot, ezért azt tanácsolom, hogy mutassa meg állatorvosnak, annál is inkább, mert ha hosszú ideig fennáll a probléma, az visszafordíthatatlan elváltozásokhoz vezethet.
A törpenyulak esetében a folyamatot ivarzásnak nevezzük. Általában 14-15 naponként következik be, de ettől lényegesen eltérő szakaszokban és szabálytalanul is jelentkezhet.