-
Takarító
-
gépész és betanított munkás
-
Budapest- Crystal női divat üzletben 8 órás eladó/ webshop asszisztens
-
Pasarét Club Büfé
-
Úszómester
-
OPS asszisztens/diszpécser
-
villanyszerelő
-
Szerszámkészítő / Szerszámkarbantartó (4 műszak)
2023. 03. 25
-
Automatika Tervező | Szeged
2023. 03. 24
-
Software Engineer - C#, .Net, Angular
2023. 03. 25
-
Staff Software Engineer (React, Golang, AWS)
2023. 03. 25
-
Medior / Senior Engineer (React, TypeScript, Javascript)
2023. 03. 25
-
DevOps Engineer - Windows
2023. 03. 25
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
A szőke mangalicát a szívós Bakonyi és Szalontai magyar sertésfajok és a szerb eredetű sumadija fajta keresztezéséből tenyésztették ki 1833-ban.
A XIX. század során tovább tökéletesítették, a magyar Alföldi és a horvát šiška és syrmien fajták génjeivel. Mostanában egyre felkapottabb foglalkozás a mangalicák tenyésztése. Angliában Mark Grahamnek van a legnagyobb sertésfarmja.
A fecskehasú mangalicát a szőke- és a mára már kihalt fekete mangalica keresztezéséből tenyésztették ki. A zsenge húsnak erős, zamatos íze van, ezért a szopós malacok húsa a legfinomabb.

Magyarországon a mangalicákat félig intenzíven vagy intenzíven tenyésztik. A mangalica malackák, a vadmalacokhoz hasonlóan csíkos hátúak és jól bírják a kinti hideget télen is, ezért nem szükséges fűtött, világos ólakban tenyészteni őket.
Angliában a legtöbb malacot 12 hónapos koruk után vágnak le, ekkorra már elérik a megfelelő súlyt, és ezután a hús már túl zsíros lenne. A magyar gazdák évente több mint 60 000 sertést vágnak le, így a mangalicahús fogyasztása igen széles körben elterjedt Magyarországon.
értékelés