-
recepciós asszisztens magán egészségügyi intézményben
-
Hideghívó
-
Kereskedelmi vezető, félpótkocsi értékesítő
-
gipszkartonozás, szárazépítés
-
Állásajánlat, gépkezelő
-
Masszőr Hölgy kolléganőt keresek Hévízi munkahelyre.
-
közjegyzőhelyettes
-
Targonca kezelő bizonyítvánnyal
2024. 07. 23
-
Értékesítő - Megemelt bérrel (Mezőtúr )
2024. 07. 27
-
Csoportvezető | Győr
2024. 07. 25
-
Első eladó
2024. 07. 27
-
Sportpálya-karbantartó
2024. 07. 27
-
Ingatlanfejlesztési menedzser
2024. 07. 27
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
![A mangalica tenyésztés története](https://www.haziallat.hu/egzotikus-fajok/4176/kiskep/mangalica-sertes-tortenete.jpg)
A XIX. század során tovább tökéletesítették, a magyar Alföldi és a horvát šiška és syrmien fajták génjeivel. Mostanában egyre felkapottabb foglalkozás a mangalicák tenyésztése. Angliában Mark Grahamnek van a legnagyobb sertésfarmja.
A fecskehasú mangalicát a szőke- és a mára már kihalt fekete mangalica keresztezéséből tenyésztették ki. A zsenge húsnak erős, zamatos íze van, ezért a szopós malacok húsa a legfinomabb.
![mangalica-ol Mangalica ól](https://www.haziallat.hu/egzotikus-fajok/a-mangalica-tortenete/4176/mangalica-ol/mangalica-ol.jpg)
Magyarországon a mangalicákat félig intenzíven vagy intenzíven tenyésztik. A mangalica malackák, a vadmalacokhoz hasonlóan csíkos hátúak és jól bírják a kinti hideget télen is, ezért nem szükséges fűtött, világos ólakban tenyészteni őket.
Angliában a legtöbb malacot 12 hónapos koruk után vágnak le, ekkorra már elérik a megfelelő súlyt, és ezután a hús már túl zsíros lenne. A magyar gazdák évente több mint 60 000 sertést vágnak le, így a mangalicahús fogyasztása igen széles körben elterjedt Magyarországon.
értékelés