3116. Amit tudni érdemes a keleti szürkemókusról
A keleti szürkemókust (Sciurus carolinensis) először a XIX. század végén telepítették be Angliába, ahonnan azután rohamosan elterjedt az egész kontinensen.
A keleti szürkemókust (Sciurus carolinensis) először a XIX. század végén telepítették be Angliába, ahonnan azután rohamosan elterjedt az egész kontinensen.
Van valaki a házamban, aki kutyának álcázza magát. A neve Tuxcitto. Azért állítom azt, hogy nem egy közönséges kutya, mert olyan dolgokat talál ki és visz véghez, amelyek egy gondolkodó lénynek is a dicsőségére válnának. Az alábbi eset tökéletesen alátámasztja a fenti kijelentést. Megtudhatod milyen hasznos egy ilyen kutyus a ház körül, ha a környékeden mókusok is randalíroznak.
Ma már csupán négy folyamidelfinfaj él folyóban, tavakban és a trópusi Déli Félteke tölcsértorkolataiban. A folyamidelfint más néven édesvízi delfinnek nevezik, habár egyik faja sósvízű tölcsértorkolatban él, amely sósvízi folyamdelfinként ismert.
A pápaszemes medve, más nevén az andoki medve Dél-Amerikában honos, az Andok hegység környékén. Területe észak-nyugat Argentinától kezdve, Perun át, egészen Venezueláig és Braziliáig terjed.
Az amazonasi folyami delfin legfőbb fizikai jellemvonása a hosszú, vékony orr, az állkapocs mindkét részén sorakozó 24-34 darab kónikus fog (a delfinek általános jellemvonása), a gömbölyű fej, valamint a nyakcsontok rugalmassága.
Kedves Gazdi, A degu inkább társra, mint játékra vágyik. A hörcsöglabda nem kifejezetten degunak való. A degu nagymértékben társaságkedvelő állat, ezért legalább kettőt tartsunk; ha nem akarunk szaporulatot, akkor egyneműeket. A magányosan tartott degu szenved és könnyen depressziós lesz, még akkor is, ha naponta több órát foglalkozunk vele, hiszen szinte állandó társaságot igényel. Ha már van egy degunk, amikor az új jövevény érkezik, semmi vész, könnyen összeszoktathatók. Osszuk a kalitkát két részre, így különítve el őket egy hétig, aztán összeereszthetjük őket. Ha eleinte harcolnak egymással, ne ijedjünk meg: meg kell állapítaniuk a rangsort. Ha hím- és nősténydegukat akarunk együtt tartani, soha ne legyen egynél több hím egy családban, mert a nőstényekért véres harcokat vívnak!
Hogy az állat műthető-e, ezt a műtét előtti alapos klinikai vizsgálattal, és vérvizsgálattal elég biztonsággal el lehet dönteni. Természetesen minden műtétnek van kockázata, amivel kalkulálni kell. (Ahogy szokták mondani: egy foghúzásba is bele lehet halni.) A lép eltávolítása manapság nem ördöngösség. Ráadásul a tumoros lép könnyen sérül, reped, ami komoly vérzést (akár belső elvérzést) okozhat. Tehát én a műtét mellett lennék hasonló esetben.
A kandúr macskák gyakorlatilag bármely életkorban ivartalaníthatóak. Ha túl későn kerül a műtétre sor, akkor maradandó rossz szokások alakulhatnak ki, ezért az ivarérés előtt, vagyis 6 hetes - 6 hónapos életkorban javasoljuk a műtétet elvégeztetni. Nagyon széles körben elterjedt, de ennek ellenére bizonyítottan teljesen alaptalan tévhit az, hogy a bármely életkorban ivartalanított kandúrok körében gyakrabban fordul elő az alsó húgyúti betegség. Mivel még hűvös van, a műtét után érdemes melegebb helyen (akár a lakjásba vinni), gyorsan regelenerálódnak.
Mindenekelőtt tudni kéne, hogy mi a baja az állatnak. Hogy ez kiderüljön, körültekintő, alapos állatorvosi vizsgálatra lenne szükség, kiegészítve vérvizsgálattal, és (ajánlott!) ultrahang vizsgálattal is. Mindazonáltal egy jó étvágyú (a soványságon kívül betegnek nem látszó) állat esetében a lesoványodást a takarmány adag növelésével is meg lehet próbálni orvosolni... Bizonyos körülmények (pl. vemhesség, hideg környezet, stb.) fokozott energia felhasználással járnak, amit a takarmány adag növelésével lehet kompenzálni. A legjobb, amit tehetnek, hogy felkeresik az állatorvosukat, és az ő segítségével próbálják megoldani a problémát.
Ezek tipikus betegségre utaló jelek. Ha a másik állata rendben van és a körülményeik azonosak akkor valószínűleg nem tartási probléma. Ilyenkor a legjobb tanács hogy lássa állatorvos.