3116. Amit tudni érdemes a keleti szürkemókusról
A keleti szürkemókust (Sciurus carolinensis) először a XIX. század végén telepítették be Angliába, ahonnan azután rohamosan elterjedt az egész kontinensen.
A keleti szürkemókust (Sciurus carolinensis) először a XIX. század végén telepítették be Angliába, ahonnan azután rohamosan elterjedt az egész kontinensen.
Van valaki a házamban, aki kutyának álcázza magát. A neve Tuxcitto. Azért állítom azt, hogy nem egy közönséges kutya, mert olyan dolgokat talál ki és visz véghez, amelyek egy gondolkodó lénynek is a dicsőségére válnának. Az alábbi eset tökéletesen alátámasztja a fenti kijelentést. Megtudhatod milyen hasznos egy ilyen kutyus a ház körül, ha a környékeden mókusok is randalíroznak.
Ma már csupán négy folyamidelfinfaj él folyóban, tavakban és a trópusi Déli Félteke tölcsértorkolataiban. A folyamidelfint más néven édesvízi delfinnek nevezik, habár egyik faja sósvízű tölcsértorkolatban él, amely sósvízi folyamdelfinként ismert.
A pápaszemes medve, más nevén az andoki medve Dél-Amerikában honos, az Andok hegység környékén. Területe észak-nyugat Argentinától kezdve, Perun át, egészen Venezueláig és Braziliáig terjed.
Az amazonasi folyami delfin legfőbb fizikai jellemvonása a hosszú, vékony orr, az állkapocs mindkét részén sorakozó 24-34 darab kónikus fog (a delfinek általános jellemvonása), a gömbölyű fej, valamint a nyakcsontok rugalmassága.
Bizonyos arra hajlamos kancáknál előfordul, hogy a méhszáj körüli ereknél időszakonként minimális vérzés jelentkezik - némileg hasonlóan pl. az emberi orrvérzéshez. A sárlás alatt bővérűség és megváltozott szöveti állapot jellemzi a méhszájat és környékét, ezért könnyebben kialakulhat ilyen vérzés. Ezek a vérzések az esetek döntő többségében alig észrevehetőek, és ártalmatlanok.A hüvely vagy a méhszáj korábbi sérülésével is összefüggésben lehet a jelenség, de nem ez a jellemző. Javaslatom, hogy vizsgáltassák meg specialista állatorvossal a kancát a probléma jelentkezése idején, aki megfelelő műszerekkel "belenézve" a kancába meg tudja Önöket nyugtatni, illetve szükség esetén javaslatot tesz a további lépésekre.
Ha véletlenül kisebb mennyiségű, pl. egy maroknyi meggyet "lelegel" a ló, abból nem szokott probléma lenni. Nagyobb mennyiség elfogyasztása azonban emésztési zavart, kólikás tüneteket okozhat, ezért nem ajánlom, hogy szabadon engedjék a lovat meggyet fogyasztani.Ez egyébként számos gyümölcsre igaz, hogy kisebb mennyiségben nyugodtan adható, afölött viszont akár súlyos kólikás bántalmakat okozhatnak, főként ha minden átmenet nélkül kapnak hirtelen nagyobb mennyiséget.A meggyre visszatérve még annyit, hogy nem egy egyed egyáltalán nem nyúl hozzá, ha egyébként bőven van jó minőségű takarmánya. Persze erre nem szabad alapozni, és meg kell akadályozni a nagyobb mennyiség elfogyasztásának lehetőségét.
Levele alapján valószínűbbnek tartom, hogy légzőszervi eredetű a lova problémája, esetleg nyirokcsomó megbetegedésével társulva.Mindenképpen javasolok egy alapos állatorvosi kivizsgálást. Ha valóban megnyitható tályog okozza a duzzanatot, akkor azt a helyszínen is meg tudja oldani az állatorvos.