3116. Amit tudni érdemes a keleti szürkemókusról
A keleti szürkemókust (Sciurus carolinensis) először a XIX. század végén telepítették be Angliába, ahonnan azután rohamosan elterjedt az egész kontinensen.
A keleti szürkemókust (Sciurus carolinensis) először a XIX. század végén telepítették be Angliába, ahonnan azután rohamosan elterjedt az egész kontinensen.
Van valaki a házamban, aki kutyának álcázza magát. A neve Tuxcitto. Azért állítom azt, hogy nem egy közönséges kutya, mert olyan dolgokat talál ki és visz véghez, amelyek egy gondolkodó lénynek is a dicsőségére válnának. Az alábbi eset tökéletesen alátámasztja a fenti kijelentést. Megtudhatod milyen hasznos egy ilyen kutyus a ház körül, ha a környékeden mókusok is randalíroznak.
Ma már csupán négy folyamidelfinfaj él folyóban, tavakban és a trópusi Déli Félteke tölcsértorkolataiban. A folyamidelfint más néven édesvízi delfinnek nevezik, habár egyik faja sósvízű tölcsértorkolatban él, amely sósvízi folyamdelfinként ismert.
A pápaszemes medve, más nevén az andoki medve Dél-Amerikában honos, az Andok hegység környékén. Területe észak-nyugat Argentinától kezdve, Perun át, egészen Venezueláig és Braziliáig terjed.
Az amazonasi folyami delfin legfőbb fizikai jellemvonása a hosszú, vékony orr, az állkapocs mindkét részén sorakozó 24-34 darab kónikus fog (a delfinek általános jellemvonása), a gömbölyű fej, valamint a nyakcsontok rugalmassága.
Kedves Gazdi! Azonnal vigyék állatorvoshoz, életmentő lehet!
Kedves Gazdi! Mindenekelőtt tudni kéne, hogy mi a baja az állatnak. Hogy ez kiderüljön, körültekintő, alapos állatorvosi vizsgálatra lenne szükség, kiegészítve vérvizsgálattal, és (ajánlott!) ultrahang vizsgálattal is. Mindazonáltal egy jó étvágyú (a soványságon kívül betegnek nem látszó) állat esetében a lesoványodást a takarmány adag növelésével is meg lehet próbálni orvosolni... Bizonyos körülmények (pl. vemhesség, hideg környezet, stb.) fokozott energia felhasználással járnak, amit a takarmány adag növelésével lehet kompenzálni. A legjobb, amit tehetnek, hogy felkeresik az állatorvosukat, és az ő segítségével próbálják megoldani a problémát.
Kedves Gazdi! Sajnos ez olyan dolog, amit csak konkrét állatorvosi vizsgállattal lehetne eldönteni. Javaslom keresse fel állatorvosát.
Kedves Gazdi! Az eszébe sem jutott, hogy állatorvoshoz vigye?? Ne nézze ahogy szenved!
Amennyiben a fejtetőn nem látszik tollhiány, akkor ez bizony tolltépés. A madarak többsége a lábtőnél kezdi a tollak kiszedegetését, majd a hason később a háton folytatja. Néhány madarász kiegészítővel foglalkozó üzletben lehet kapni tolltépést akadályozó spray-ket (Szőregen vettünk ilyet a Galambázis-nál, hazai forgalmazója a belga tulajdonú Versele-laga). A hatásosságuk viszont kétséges, előfordulhat, hogy a kezelés során fellépő stressz és ennek következményeibe (felborult immunrendszer) halhat bele a madár. Eredményt lehet elérni állandó elfoglaltság biztosításával (például rendszeresen pótolt frissen vágott fűzfaágak rágcsálása), ha szelíd a madár, úgy a vele töltött időszak maximalizálásával. Tolltépős jákót teljesen tünetmentessé sikerült tenni azzal, hogy párt vettünk neki (sajnos rövid volt az öröm, mert egy gátlástalan nyíregyházi madarász úgy szabadult meg beteg nagypapagájaitól, hogy eladta nekünk, és a bennük lévő, sajnos későn felfedezett baktérium lefertőzte az ekkor már fiókát is nevelő tojót, amelynek halála után a hím tolltépése újrakezdődött,). Végül megemlítem, hogy amennyiben a fejtetőt is látható a tollhullás, úgy nem zárható ki cirkovírus jelenléte sem. Ez nem gyógyítható, de immunerősítő szerek használatával hosszú évekre is tünetmentessé tehető. Viszonylag új és meglehetősen hatékony immunerősítő a Vetri-DMG, vagy az immunglobulin Adenosan. Az esetleges fertőzések felderítésére javaslom keressen fel olyan, laborral rendelkező profi szakorvost, mint a Gödöllőn és K.K.Halason is rendelő Dr.Beregi Attila, vagy a szentesi Dr. Dobos András.