Háziállat.hu | Keresés -

Cikkek (7354)

3116. Amit tudni érdemes a keleti szürkemókusról

A keleti szürkemókust (Sciurus carolinensis) először a XIX. század végén telepítették be Angliába, ahonnan azután rohamosan elterjedt az egész kontinensen.

Részletek

3117. Mókusokat idomít a kutyám!

Van valaki a házamban, aki kutyának álcázza magát. A neve Tuxcitto. Azért állítom azt, hogy nem egy közönséges kutya, mert olyan dolgokat talál ki és visz véghez, amelyek egy gondolkodó lénynek is a dicsőségére válnának. Az alábbi eset tökéletesen alátámasztja a fenti kijelentést. Megtudhatod milyen hasznos egy ilyen kutyus a ház körül, ha a környékeden mókusok is randalíroznak.

Részletek

3118. Folyami delfinfélék

Ma már csupán négy folyamidelfinfaj él folyóban, tavakban és a trópusi Déli Félteke tölcsértorkolataiban. A folyamidelfint más néven édesvízi delfinnek nevezik, habár egyik faja sósvízű tölcsértorkolatban él, amely sósvízi folyamdelfinként ismert.

Részletek

3119. A pápaszemes medve (Tremarctos ornatus)

A pápaszemes medve, más nevén az andoki medve Dél-Amerikában honos, az Andok hegység környékén. Területe észak-nyugat Argentinától kezdve, Perun át, egészen Venezueláig és Braziliáig terjed.

Részletek

3120. Az amazonasi folyami delfin vagy más néven inia, bufeo, tonina vagy boto (Inia geoffrensis)

Az amazonasi folyami delfin legfőbb fizikai jellemvonása a hosszú, vékony orr, az állkapocs mindkét részén sorakozó 24-34 darab kónikus fog (a delfinek általános jellemvonása), a gömbölyű fej, valamint a nyakcsontok rugalmassága.

Részletek

624

Dr. Haziállat (10247)

1561

7801. Kutya tépi a szőrét

Kedves Gazdi! Sajnos az a rossz hírem van, hogy a kutyust mindenképpen meg kell mutassa állatorvosának, mivel először diagnosztizálni kellene a problémát, amihez laboratóriumi vizsgálatok szükségeltetnek (bőrkaparék, hormonvizsgálat, esetéeg allergia diagnosztika stb.). Üdvözlettel Dr. Szaniszló Ferenc www.vetlabor.hu

Részletek

7802. Papagáj csőre túlnőtt

Kedves gazdi! Állatorvoshoz kellene vinni a madarat!A csőrtúlnövésnek számtalan oka van. Előfordul, hogy a csőr abnormálisan áll, egy kicsit eláll (szemmel alig láthatóan) ami hatására előfordul az ún. keresztbenővés, mikor mind a két csőrkáva túlnő! A csőr rendellenes állását kézzelnevelés, korábbi angolkór, esetleg rühatka okozhatja) Rendszerint mégis a felső csőrkáva szokott túlnőni, aminek az oka a rendszertelen elhasználódás! A csőrtúlnővés elkerülése érdekében a madaraknak sok rágcsálnivalót és szépiacsontot biztosítsunk! Papagájokkal foglalkozó állatorvosok >>

Részletek

7803. Mi lehet a macskám baja?

Azt kérdezi, Kedves kérdező, hogy mit gondolok? Nos, azt gondolom, hogy ha ennyi állatorvos, ennyiszer látta, vizsgálta a cicáját, sőt, komoly gyógyszerekkel kezelték is, akkor több ezer km távolságból én mit tudnék mondani úgy, hogy csak az ön (hosszú) leírását olvastam. Nem tudok mire gondolni. Gyógyszereket pedig szintén nem javasolhatok látatlanban. Sajnálom!

Részletek

7804. Mitől algásodik az akvárium?

Az akvárium a halakkal, vízinövényekkel, különböző tereptárgyakkal, világítással és a szűréstechnikával egy olyan zárt rendszert képez, melyben minden igyekezetünk ellenére a különböző bomlástermékek időről-időre felhalmozódnak, és ezzel negatívan befolyásolják azt a kényes egyensúlyt, melyet megpróbálunk fenntartani.Alapvető tévhit az, hogyha áttetsző a víz, egészséges az akvárium. Sokan mennek be a díszállat-kereskedésekbe azzal, hogy "algásodik az akváriumom, és nem értem miért" és mikor a szakeladó a vízcserék gyakoriságáról érdeklődik, legtöbbször azt a választ kapja, hogy kb. egy éve csak utántöltik a medencéből elpárolgott vizet. Pedig ha kicsit belegondolunk, az a rengeteg káros anyag (nitrát, ammónia, foszfát stb.) ami a halak ürülékéből, a gyakori túletetésből és az egyéb bomlástermékekből származik, nem párolog el a vízzel együtt, hanem folyamatosan halmozódik az akváriumban (leginkább a talajban, ahonnan a szűrők nem képesek kiemelni). Eleinte amíg nem túl telített a víz, a káros anyagok egy részét feldolgozzák a növények, és lebontják a már fentebb említett baktériumok. De egy idő után a rendszer telítődik, és ilyenkor jelentkeznek az algák; tehát bátran kijelenthetjük, hogy az algásodás egyik fő oka a vízcsere elmaradása.A másik fő ok a megvilágítással függ össze. Általában a zöld színű algák a sok, a barnák a kevés fény hatására jelennek meg. Általános irányelvként elmondható, hogy napi 10óra mesterséges megvilágítás 0% természetes fény mellett optimális lehet. Persze nem kell pánikba esni, ha az üvegen és a tereptárgyakon vékony hártyaként alga jelentkezik, hiszen egy kis alga teljesen természetes egy vízi élőközösségben, és jó néhány halfaj (pl: xipho, molli, algaevő harcsa stb.) szívesen falatozik ebből a természetes táplálékból. Másrészt ezek az algák mechanikus úton könnyedén eltávolíthatók különböző direkt erre a célra gyártott díszállat-kereskedésekben beszerezhető eszközökkel (pengés-és mágneses algakaparók stb.), de jó szolgálatot tehet akár egy másra még nem használt dörzsis mosogató szivacs is.

Részletek