3116. Amit tudni érdemes a keleti szürkemókusról
A keleti szürkemókust (Sciurus carolinensis) először a XIX. század végén telepítették be Angliába, ahonnan azután rohamosan elterjedt az egész kontinensen.
A keleti szürkemókust (Sciurus carolinensis) először a XIX. század végén telepítették be Angliába, ahonnan azután rohamosan elterjedt az egész kontinensen.
Van valaki a házamban, aki kutyának álcázza magát. A neve Tuxcitto. Azért állítom azt, hogy nem egy közönséges kutya, mert olyan dolgokat talál ki és visz véghez, amelyek egy gondolkodó lénynek is a dicsőségére válnának. Az alábbi eset tökéletesen alátámasztja a fenti kijelentést. Megtudhatod milyen hasznos egy ilyen kutyus a ház körül, ha a környékeden mókusok is randalíroznak.
Ma már csupán négy folyamidelfinfaj él folyóban, tavakban és a trópusi Déli Félteke tölcsértorkolataiban. A folyamidelfint más néven édesvízi delfinnek nevezik, habár egyik faja sósvízű tölcsértorkolatban él, amely sósvízi folyamdelfinként ismert.
A pápaszemes medve, más nevén az andoki medve Dél-Amerikában honos, az Andok hegység környékén. Területe észak-nyugat Argentinától kezdve, Perun át, egészen Venezueláig és Braziliáig terjed.
Az amazonasi folyami delfin legfőbb fizikai jellemvonása a hosszú, vékony orr, az állkapocs mindkét részén sorakozó 24-34 darab kónikus fog (a delfinek általános jellemvonása), a gömbölyű fej, valamint a nyakcsontok rugalmassága.
Szülés után 2-3 napig szét kell választani őket, mert akkor a legnagyobb az esélye, hogy vemhes lesz.
Ha a macska kijáró (a evmhességből gondolom, hogy az lehet), és viselkedése agresszívvé válik, mindig gondolni kell a legrosszabbra, a veszettségre is. Kicsi az esélye, de ha emberrel szemben is agresszivitást mutat, esetleg megharap vagy karmol valakit, feltétlenül megfigyelés alá kell helyezni. A területileg illetékes hatósági állatorvos végzi a megfigyelést. A vemhesség is okozhat viselkedésbeli változást elvileg,de nem jellemző panasz ez. Ha bágyadt, étvágytalan , vagy más tünete is van, vigye őt állatorvoshoz.
Tisztelt Kérdező! A megadott információ igen kevés. Szükség lenne tudni, hogy honnan származik a cica, az anyja volt-e fertőző betegségek ellen oltva, megkapta-e 6 hetes korban az első féreghajtót, és azóta kéthetente rendszeresen kapja-e, megkapta-e 8 hetesen az első kombinált oltását. Kinti, vagy benti állat? Mit eszik általában és mit ehetett az elmúlt 48 órában? Egyedüli cica, vagy többen vannak, esetleg más fajú állatokkal is együtt van-e? Ebben a korban feltételezhetően valamilyen fertőző ok miatt betegedhetett meg. Csak általános tünetek esetén orsóférgesség vagy parvovirus okozta panleukopenia lehet (ez utóbbi - a kutyával ellentétben nem minden esetben okoz véres hasmenést). Csipásodás, vagy légúti tünetek megjelenése esetén calici vagy herppesvírus okozta "macskanátha" is lehetséges. Több baktérium (salmonella, coli) is okozhat kezdetben lázzal járó tüneteket, ami miatt remeg, étvágytalan az állat. A kinti macskák például a fészekből kiesett madárfiókák elfogyasztásával, vagy eldobott ételmaradékokból fertőződhetnek. Lenyelt és elakadt idegen test, bélcsavarodás kezdeti tünetei is lehetnek hasonlók, de ebben az esetben a beteg állapota igen gyorsan romlik. Néhány fejlődési rendellenesség is okozhat hasonló tüneteket, ekkor azonban nem (vagy nem elsősorban) a láz, hanem a fájdalom van a tünetek háttérében. Ezen kívül számos ritka kórkép is szóba jöhet. A fenti betegségek csak az állat vizsgálatával különíthetők el. Ha a tünetek nem múlnak, vagy súlyosbodnak, mindenképpen állatorvoshoz kell fordulni. Tisztelettel: dr. Keleti Zoltán - Állategészségház, Vértesszőlős
Kedves Kérdező! Látatlanban egy állatorvos sem merne biztos diagnózist felállítani. A tünetek alapján sok minden lehet a hányás kiváltó oka (gyomorproblémák, mandulagyulladás, stb.), de biztosat csak egy vizsgálat után lehetne mondani, esetleg egy RTG vizsgálat is szóba jöhetne, nem-e valamilyen korábban megevett étel (vagy más) váltotta ki ezt belőle.
Sajnos, a tankönyvekben számtalan olyan betegség, állapot van leírva, amelyek csak nagyon ritkán fordulnak elő, így azok az állatorvosok, akik a tanulás során átsiklottak ezek felett, néha nehezen ismerik fel ezeket a ritkán, de azért előforduló problémákat, vagy nem gondolnak rájuk, mint lehetőségre. Jellen esetben is ilyesmiről lehet szó. A leírtak alapján én azonnal arra gondolnék, hogy az állkapocs beidegzését ellátó idegpálya sérülhetett meg. Ez lehet külső ok miatt (pl. az ideget ért ütés), vagy belülről ható nyomás is előidézheti. Gyakran előfordul pl. olyan kutyákban, akik apportíroznak (az Önök vizslája nem ilyen?), mert egy erősebb ráharapás során az izmok nyomják meg az ideget. Nyomásfokozódást okozhat az ideg mellett kialakuló tályog, daganat is. Szóval lehetőség van bőven, de ilyen esetekben az állatorvosnak is elő kell venni a polcról a könyveit és utana kell olvasnia a dolgoknak. Ettől persze az Önök kutyájának nem lesz könnyebb a helyzete, még akkor sem, ha esetleg megszületik a valós diagnózis. Az ilyen esetek nehezen kezelhetőek, sok és hosszantartó tüneti kezelés szükséges ahhoz, hogy át lehessen hidalni azt az időt, amíg a javulás elkezdődik.