3226. Az amerikai albínó ló
Az albínó lovakból teljesen hiányoznak a pigmentek. Mint lófajta, az Egyesült Államokból származik, ahol a múlt század első felében tenyésztették ki, ezért amerikai albínó ló néven vált ismertté.
Az albínó lovakból teljesen hiányoznak a pigmentek. Mint lófajta, az Egyesült Államokból származik, ahol a múlt század első felében tenyésztették ki, ezért amerikai albínó ló néven vált ismertté.
A muraközi egy közepes méretű igásló. Szelíd, energikus és készséges. A fajtát Magyarország déli részén, a Mura folyó vidékén tenyésztették ki. A muraközi ló híres arról, hogy sokáig bírja viszonylag kis mennyiségű táplálékkal is.A lovak hamar felnőnek és a munkabírásuk már fiatal korukban is nagyobb, mint a legtöbb igáslóé.
A huszadik század elején kitenyésztett lófajta hamar népszerű munkaállattá vált. Nevét a dél-magyarországi Muraköz városáról kapta. A fajtát úgy tenyésztették ki, hogy őshonos magyar kancákat és percheron, nóri, ardenni méneket, valamint magyar félvéreket kereszteztek.
A hattyúk (Cygnini) a récefélék (Anatidae) családjának egyik külön nemzetsége, akárcsak a libák és a récék. A hattyúk és a libák, akikkel közeli rokonságban állnak a lúdformák (Anserinae) alcsaládjába tartoznak.
A nyári lúd (Anser Anser) Európa nagy részén igen elterjedt madárfajnak számit. A lúdformák (Anseridae) alcsaládjának tipikus madara, a családot erről a madárról nevezték el.
A kérdésre nem egyszerű válaszolni, hiszen jó lenne, ha rendelkeznénk információval arról, hogy a sikló korábban is kapott egyszerre (egymás után) két egeret, vagy ez az első alkalom. Másrészt volt-e az egerek között méretbeli eltérés, valamint lényeges az is, hogy korábban is ugyanarról a helyről szerezték be a zsákmányt, tehát nem történt-e takarmányváltás. Az alapos kórelőzmény mellett azonban a részletes fizikális klinikai vizsgálat sem nélkülözhető, ezért célszerű elvinni a gabonasiklót a kezelő állatorvosához. A kígyóknál egyébként a táplálék visszaöklendezését sok minden egyéb mellett kiválthatja a nem megfelelő környezeti hőmérséklet, egyéb stressz-faktorok, takarmányváltás, az emésztőcsatorna nyálkahártyájának izgalma.
Igen, előfordul Campylobacter törpenyusziban is. Különböző változatai akár betegséget is okozhatnak.
Ha lakásban tartanék macskát, én biztos nem engedném ki, mert így legalább nem fertőződne meg macskaaids-szel (FIV), leukózissal (FELV) és társaival, ami az életébe is kerülhet. Ezenkívül autó sem üti el és egyéb baleset sem érheti. És lakásban is szépen és boldogan eléldegél egy cica. Másrészt, ha kiengedi, akkor érdemes rábízni az ismerkedést a környékkel és a környék lakóival. Ehhez ők jobban értenek! :)
Ha különzárni nem szeretné őket, akkor a hím egér ivartalanítását javasolnám. Ez azonban a kis tesméretet és a "mikrosebészeti" módszereket figyelembe véve meglehetősen kockázatos és nem is olcsó beavatkozás.
Mivel korlátozás hiányában megdöbbentő gyorsasággal szaporodnak a macskák, és ráadásul egy több éve kijáró, esetlegesen tüzelő nőstény lázasan hívogatja a kandúrokat, akik nemcsak a hangjára, de jellegzetes ivari szagára is mindenfelől odarajzanak, ezért nagy a valószínűsége, hogy a cicán korábban elvégeztették a ma már rutinműtétnek számító ivartalanítást. A macskák fonálférgek és galandférgek okozta fertőzöttségének megelőzésére és kezelésére alkalmas a Vitaminthe paszta (Gyártó: Virbac), adagja 0,5 ml paszta / testtömeg-kilogramm. A Banminth Katze (Gyártó: Pfizer) paszta esetén, amely a macska legtöbb, gyomor-béltraktusban élősködő fonálférge ellen hat (tehát galandféreg-ellenes hatása nincs!), 1 injektor tartalma egy felnőtt macska kezelésére elegendő, általános adagja: 1/4 injektor / testtömeg-kilogramm. Mindkét esetben az ajánlott dózist egyszerre kell szájon át beadni, a szükséges adagot a nyelv hátára nyomjuk. Megállapított fertőzés esetén (féregízek (főtt rizsszemek) a bélsárban, esetleg kifejlett férgek ürülése), a kezelést 2 hetes időközzel kétszer kell elvégezni. Mivel az újrafertőződés gyakran előfordul, ezért az állatokat célszerű negyedévente (3 havonta) kezelni.