3226. Az amerikai albínó ló
Az albínó lovakból teljesen hiányoznak a pigmentek. Mint lófajta, az Egyesült Államokból származik, ahol a múlt század első felében tenyésztették ki, ezért amerikai albínó ló néven vált ismertté.
Az albínó lovakból teljesen hiányoznak a pigmentek. Mint lófajta, az Egyesült Államokból származik, ahol a múlt század első felében tenyésztették ki, ezért amerikai albínó ló néven vált ismertté.
A muraközi egy közepes méretű igásló. Szelíd, energikus és készséges. A fajtát Magyarország déli részén, a Mura folyó vidékén tenyésztették ki. A muraközi ló híres arról, hogy sokáig bírja viszonylag kis mennyiségű táplálékkal is.A lovak hamar felnőnek és a munkabírásuk már fiatal korukban is nagyobb, mint a legtöbb igáslóé.
A huszadik század elején kitenyésztett lófajta hamar népszerű munkaállattá vált. Nevét a dél-magyarországi Muraköz városáról kapta. A fajtát úgy tenyésztették ki, hogy őshonos magyar kancákat és percheron, nóri, ardenni méneket, valamint magyar félvéreket kereszteztek.
A hattyúk (Cygnini) a récefélék (Anatidae) családjának egyik külön nemzetsége, akárcsak a libák és a récék. A hattyúk és a libák, akikkel közeli rokonságban állnak a lúdformák (Anserinae) alcsaládjába tartoznak.
A nyári lúd (Anser Anser) Európa nagy részén igen elterjedt madárfajnak számit. A lúdformák (Anseridae) alcsaládjának tipikus madara, a családot erről a madárról nevezték el.
A nyúl fő eledele a széna. Ha nem kap elég rostot, annak hiányából adódóan kialakulhat alomevés. Kerülni kell a krumpli, kukorica, sok mag adásását, hiszen azok csak rongálják a máját, és betegséget okoznak. Azonban nem feltétlenül a takarmányozás az oka az alomevésnek. Sokszor a szülés közben megzavart szülő is reagálhat így a stresszre.
A tengerimalac fertőződhet kullanccsal vagy bolhával, ezért érdemes a tengerimalacot, a kutyát és a macskát is lekezelni kullancs- és bolhairtóval. Mindhárom állatnak csak a neki megfelelő készítmény adható!
A pongyola pitypang levele etethető rágcsálókkal, mégpedig a magas rosttartartalmú takarmányt igénylőkkel, pl. nyúl, degu, csincsilla. Ha az állat még nem evett ilyet élete során, először csak kis mennyiséggel kell megkínálni, hogy az esetleges hasmenést elkerüljék.
A kevés alomszámnak több oka is lehet. Kisállatoknál nagyon nehéz nyomon követni a méh és petefészek egészségi állapotát. Az okok között szerepelhet a petefészek cystásodása, korábbi tünet nélkül lezajló méhgyulladás, vagy korai magzatok elhalása és felszívódása. Figyelni kell az anya viselkedését, mert rejtett betegség is meghúzódhat a háttérben.
Azt, hogy mennyi folyadékot fogyaszt a nyuszi, a takarmány víztartalma, a környezet hőmérséklete, páratartalma, és a nyuszi aktivitása befolyásolja. Fiatal nyuszi gond nélkül megihat napi fél, egy deci vizet. Felnőtt korban ez akár két deciig is emelkedhet. Ha ennél többet iszik, nagyon sokat pisil, és folyamatosan fogy, akkor esetleg gondolni lehet cukorbetegségre vagy vesebetegségre, amit egy egyszerű vérteszttel lehet igazolni vagy megcáfolni.