3226. Az amerikai albínó ló
Az albínó lovakból teljesen hiányoznak a pigmentek. Mint lófajta, az Egyesült Államokból származik, ahol a múlt század első felében tenyésztették ki, ezért amerikai albínó ló néven vált ismertté.
Az albínó lovakból teljesen hiányoznak a pigmentek. Mint lófajta, az Egyesült Államokból származik, ahol a múlt század első felében tenyésztették ki, ezért amerikai albínó ló néven vált ismertté.
A muraközi egy közepes méretű igásló. Szelíd, energikus és készséges. A fajtát Magyarország déli részén, a Mura folyó vidékén tenyésztették ki. A muraközi ló híres arról, hogy sokáig bírja viszonylag kis mennyiségű táplálékkal is.A lovak hamar felnőnek és a munkabírásuk már fiatal korukban is nagyobb, mint a legtöbb igáslóé.
A huszadik század elején kitenyésztett lófajta hamar népszerű munkaállattá vált. Nevét a dél-magyarországi Muraköz városáról kapta. A fajtát úgy tenyésztették ki, hogy őshonos magyar kancákat és percheron, nóri, ardenni méneket, valamint magyar félvéreket kereszteztek.
A hattyúk (Cygnini) a récefélék (Anatidae) családjának egyik külön nemzetsége, akárcsak a libák és a récék. A hattyúk és a libák, akikkel közeli rokonságban állnak a lúdformák (Anserinae) alcsaládjába tartoznak.
A nyári lúd (Anser Anser) Európa nagy részén igen elterjedt madárfajnak számit. A lúdformák (Anseridae) alcsaládjának tipikus madara, a családot erről a madárról nevezték el.
Az európai baglyok minden fajtája szigorú természetvédelmi védelem alatt áll. Vagyis otthon nem tarthatók. Léteznek olyan, általában kuvik méretű, vagy még kisebb egzotikus bagolyfélék, melyeket a nyugati országokban díszmadárként tartanak, de ezek megvásárlása előtt érdemes a természetvédelmi hatóságoknál megérdeklődni, hogy az adott fajta itthon nem szerepel-e tilalmi listán.
Minél előbb tessék felkeresni egy állatorvost, ahol alapos vizsgálattal eldönthető, hogy mi a baj, és annak megfelelő kezelést kaphat. Sajnos látatlanban erről az esetről nem lehet véleményt mondani
Nem egyértelmű, hogy mire gondol "teleltetés" alatt. Az egyik lehetséges megoldás, hogy a teknős télen, a nyári körülményeket utánozó akvaterráriumba kerül és itt vészeli át a rossz időt. A másik lehetőség, hogy szó szerint telelésbe kezd, és az alacsony hő mérsékleten pihen a teknős tavaszig (hibernáció). Mindkettőnek előnyei és hátrányai is vannak. Az interneten illetve számos szakkönyvben is számos információt találni a megfelelő tartástechnológiáról illetve a teleltetésről.
Kétféle módon teleltethetők királyteknősök. Az egyik valójában nem számít telelésnek, ilyenkor a hűvös idő beállta előtt kell a teknősöket a lakásba bevinni és ott egy akváriumban a nyáron ideális körülményeket megteremteni (megfelelő hőmérséklet, mozgási lehetőség, megvilágítás, táplálék, stb.). A másik lehetőség, ha teknőst szó szerint teleltetjük. Ilyenkor sokkal alacsonyabb hőmérsékleten (kb. 5-10 fok, de a pontos érték az adott fajtól függ), sekély vízben, nyugodt helyen telel a teknős pár hónapot. Teleltetés előtt érdemes pár napot koplaltani a teknőst, valamint a telelés során rendszeresen ellenőrizni kell őket. Nagyon fontos azonban, hogy csak teljesen egészséges teknősöket szabad teleltetni. Beteg, legyengült állatok esetén nagy a veszélye, hogy a teknős tavasszal nem ébred fel. Ilyenkor a korábban említett, nyári körülményeket kell számukra biztosítani, megfelelő ellátás mellett.
A kacagógerlék egészen kis helyen is képesek már költeni, de javaslom, hogy legalább 0,8-1méter hosszú, 0,5méter széles és 0,6méter magasnál kisebb kalitba ne tegye őket. A kis ketrecben törik a tollazatuk és a mozgáshiány miatt rövidül a várható élettartamuk is.