3226. Az amerikai albínó ló
Az albínó lovakból teljesen hiányoznak a pigmentek. Mint lófajta, az Egyesült Államokból származik, ahol a múlt század első felében tenyésztették ki, ezért amerikai albínó ló néven vált ismertté.
Az albínó lovakból teljesen hiányoznak a pigmentek. Mint lófajta, az Egyesült Államokból származik, ahol a múlt század első felében tenyésztették ki, ezért amerikai albínó ló néven vált ismertté.
A muraközi egy közepes méretű igásló. Szelíd, energikus és készséges. A fajtát Magyarország déli részén, a Mura folyó vidékén tenyésztették ki. A muraközi ló híres arról, hogy sokáig bírja viszonylag kis mennyiségű táplálékkal is.A lovak hamar felnőnek és a munkabírásuk már fiatal korukban is nagyobb, mint a legtöbb igáslóé.
A huszadik század elején kitenyésztett lófajta hamar népszerű munkaállattá vált. Nevét a dél-magyarországi Muraköz városáról kapta. A fajtát úgy tenyésztették ki, hogy őshonos magyar kancákat és percheron, nóri, ardenni méneket, valamint magyar félvéreket kereszteztek.
A hattyúk (Cygnini) a récefélék (Anatidae) családjának egyik külön nemzetsége, akárcsak a libák és a récék. A hattyúk és a libák, akikkel közeli rokonságban állnak a lúdformák (Anserinae) alcsaládjába tartoznak.
A nyári lúd (Anser Anser) Európa nagy részén igen elterjedt madárfajnak számit. A lúdformák (Anseridae) alcsaládjának tipikus madara, a családot erről a madárról nevezték el.
Mielőtt bármelyiküket is lecserélné, próbálkozzon azzal, hogy egy időre egymáshoz közel, de külön kalitkában helyezi el, majd egyre növekvő időtartamra, de felügyelettel, időnként össze-összeengedi őket.
Mindenképpen az életkornak megfelelően kell kiválasztani a tápot. Vegyesen érdemes a száraz és a nedves formákat adni. Az arány szinte mindegy, mert a beltartalmi értéke a fontos.
Ha egy állat vagy annak kölyke betegeskedik, akkor azonnal szakemberhez kell fordulni, pontosabban állatorvoshoz kell vinni, mert csak így enyhíthetünk a szenvedéseiken és így lehet esélyük a gyógyulásra-életben maradásra! A macska tüzelését elsősorban viselkedéséből lehet megállapítani: hangos, néha fájdalmasnak tűnő nyávogás, nyivákolás, földön-fetrengés, dörgölőzés, ami bepárzás után rögtön megszűnik.
A leírt tünetek alapján nem elsősorban antibiotikumokra lenne szükségük a teknőceinek. Hasonló tünetek leggyakrabban (pontosabban mindig!) Kalcium/D-vitamin anyagcserezavar/hiány miatt alakulnak ki és ezt injekciós készítményekkel lehet eredményesen kezelni, főleg ha időben szakemberhez kerül az állat. Ennek hiányában viszont szinte biztos pusztulásra van ítélve a teknőc.
Természetesen a legkönnyebben kézzel felnevelt papagájokat lehet megszelídíteni, illetve, ha elég fiatalon kerülnek hozzánk. A párban tartott madarak sokat foglalatoskodnak egymással és kevésbé igénylik az ember társaságát, közelségét, mintha egyedül lennének. Ezért hosszabb kicsit a kézhez szoktatás időszaka. Nem lehetetlen viszont! A lényeg a sok-sok türelem(!!), nyugalom és így szép lassan megszokják a gazda közelségét.