4076. Macskabetegségek: tünetek és kezelésük
Bizony kedvenceddel is megeshet, hogy megbetegedik, esetleg baleset éri. Ebben a fejezetben részletesen írunk a különböző macska-betegségekről, ezek tüneteiről, lefolyásairól, kezelési módjairól.
Bizony kedvenceddel is megeshet, hogy megbetegedik, esetleg baleset éri. Ebben a fejezetben részletesen írunk a különböző macska-betegségekről, ezek tüneteiről, lefolyásairól, kezelési módjairól.
Fertőző gyomor- és bélgyulladás, macskanátha, fertőző hashártyagyulladás - hogy kezeljük, mit tegyünk?
A macska külső élősködőihez tartoznak a bolhák, a vérszívó- és szőrtetvek, a rühatkák, a kullancsok. A belső élősködők a bélben élősködő paraziták.
Cicánk sok olyan helyre be/fel tud mászni, amire legmerészebb álmainkban sem gondolnánk: például bemászik a mosógépbe (a felültöltősbe is), a mikrohullámú sütőbe, a mosogatógépbe, a szárítóba, a kandallóba, a nejlonzacskóba, felugrik az ablakpárkányra, a szekrények tetejére, a gáztűzhelyre stb.
Bárhová megyünk a cicával, lehetőleg mindig vigyük magunkkal a legközelebbi állatorvos nevét és elérhetőségeit. Vészhelyzetben lehet, hogy éppen ez menti meg az állat életét. Elsősegélynyújtáskor fontos, hogy a légutak szabadok, átjárhatóak legyenek
Az európai baglyok minden fajtája szigorú természetvédelmi védelem alatt áll. Vagyis otthon nem tarthatók. Léteznek olyan, általában kuvik méretű, vagy még kisebb egzotikus bagolyfélék, melyeket a nyugati országokban díszmadárként tartanak, de ezek megvásárlása előtt érdemes a természetvédelmi hatóságoknál megérdeklődni, hogy az adott fajta itthon nem szerepel-e tilalmi listán.
Minél előbb tessék felkeresni egy állatorvost, ahol alapos vizsgálattal eldönthető, hogy mi a baj, és annak megfelelő kezelést kaphat. Sajnos látatlanban erről az esetről nem lehet véleményt mondani
Nem egyértelmű, hogy mire gondol "teleltetés" alatt. Az egyik lehetséges megoldás, hogy a teknős télen, a nyári körülményeket utánozó akvaterráriumba kerül és itt vészeli át a rossz időt. A másik lehetőség, hogy szó szerint telelésbe kezd, és az alacsony hő mérsékleten pihen a teknős tavaszig (hibernáció). Mindkettőnek előnyei és hátrányai is vannak. Az interneten illetve számos szakkönyvben is számos információt találni a megfelelő tartástechnológiáról illetve a teleltetésről.
Kétféle módon teleltethetők királyteknősök. Az egyik valójában nem számít telelésnek, ilyenkor a hűvös idő beállta előtt kell a teknősöket a lakásba bevinni és ott egy akváriumban a nyáron ideális körülményeket megteremteni (megfelelő hőmérséklet, mozgási lehetőség, megvilágítás, táplálék, stb.). A másik lehetőség, ha teknőst szó szerint teleltetjük. Ilyenkor sokkal alacsonyabb hőmérsékleten (kb. 5-10 fok, de a pontos érték az adott fajtól függ), sekély vízben, nyugodt helyen telel a teknős pár hónapot. Teleltetés előtt érdemes pár napot koplaltani a teknőst, valamint a telelés során rendszeresen ellenőrizni kell őket. Nagyon fontos azonban, hogy csak teljesen egészséges teknősöket szabad teleltetni. Beteg, legyengült állatok esetén nagy a veszélye, hogy a teknős tavasszal nem ébred fel. Ilyenkor a korábban említett, nyári körülményeket kell számukra biztosítani, megfelelő ellátás mellett.
A kacagógerlék egészen kis helyen is képesek már költeni, de javaslom, hogy legalább 0,8-1méter hosszú, 0,5méter széles és 0,6méter magasnál kisebb kalitba ne tegye őket. A kis ketrecben törik a tollazatuk és a mozgáshiány miatt rövidül a várható élettartamuk is.