A kacsacsőrű emlős (Ornithorhynchus anatinus) élőhelye
A kacsacsőrű emlős megtalálható Kelet-Ausztrália és Tazmánia összes édesvízi patakjában, folyóiban és tavaiban, ám létszáma a népesség növekedése miatt nagyot csökkent.

A kacsacsőrűek szeretik a meredek partos tavakat, a lassan folyó vizetket,, az 1-2 méter mélységű tavakat, a sok vízinövényt és a vízben élő ízletes gerincteleneket. A kacsacsőrű emlőst egész Ausztráliában törvény védi. Annak ellenére, hogy elég hazájában elég gyakori jelenség, mégis védett állatnak számít az élőhelyének elvesztése miatt, ami a duzzasztásnak, csatornázásnak és szennyeződésnek tudható be. Melbourne-höz közeli helyeken a kacsacsőrű emlősök létszáma lecsökkent a népesség növekedése miatt.

A víz alatt isképes vagyok levegőt venni

A kacsacsőrű általában két üreget ás. Az egyik üreget lakóhelynek használja mindkét nemű kacsacsőrű emlős, kivéve a szaporodási időszakot, amikor is ez az üreg agglegény-lakássá változik át. Ez az üreg rendszerint félkör alakú, az egyik végén a ki-, másikon pedig a bejárat található. Ezeket az üregeket gyakran a fák gyökerei mögött lehet megtalálni. A másik üreget, a fészkelő üreget az anya vájja ki tojásrakásra. Emellé még készít egy gondozó szobát is. Az átjáró megvédi az üreget az árvíztől. A bejárat mindig a víz felszíne fölött van. A fészkelő üreget gumifa levelekből, vékony fűzfa ágacskákból vagy olyan nádakból épít fel, amelyeket az állkapcsával présel össze. Ahhoz, hogy a tojásrakáshoz ideális körülményeket teremtsen, a nőstény kacsacsőrű az üregben lévő közöket földdel tömi be. Ezek a tömések segíthetnek az árvíznek ellenállni meg az esetleges ellenségek betolakodását is megakadályozhatják. A kacsacsőrűek rendszerint megrázzák a bundájukat mielőtt bemennének az üregbe, mert igyekeznek az üreget minél szárazabban tartani.

Vastag a bundám és vízálló

A kacsacsőrűnek egész évben alkalmazkodnia kell a hőmérsékleti változásokhoz a parton és a vízben. egyaránt. Télen a hőmérséklet 12°C-ra is csökkenhet, ilyenkor a víz hőmérséklete 0°C. Nyáron a levegő átéaghőmérséklete 34°C, ilyenkor a víz 24°C-os. Télen még az üregben is lehet  14°C, nyáron pedig 18°C. A kacsacsőrű több módon is alkalmazkodhat ezekhez a hőmérsékleti változásokhoz. Ahogy leesik a hőmérséklet a kacsacsőrű több meleget termel, hogy ezáltal megtartsa a normális testhőmérsékletét. Ezt az anyagcseréjének a növelésével éri el. Ehhez a növeléshez több energiára van szükség és ez azt jelenti, hogy több táplálékra van szüksége. Ekkor használja fel a farkában elraktározott zsírt.

A farkamban zsírt raktározok el a nehéz időkre

A vérkeringés által a meleg eljut minden olyan testrészébe, amelyek hőigényesek, kivéve a hátsó lábait, farkát és csőrét, amelyek kevésbé igényelik  a meleget. A vastag, vízálló bundájának köszönhetően, ellen tud állni a hidegnek. Dél-Kelet Ausztráliában a kacsacsőrűnek vannak rövid hibernálási vagy részleges hibernálási periódusai. Ezek a hibernálási időszakok a hidegebb hónapokban rövidek és rendszertelenek, a leghosszabb feljegyzett periódus 65 nap volt.

értékelés