Kerti ragadozók: nyuszt, nyest, görény, menyét és társaik

Ha az éj leple alatt mészárszékké változik a kerti kifutónk, méltán kezdhetjük szidni a menyétfélék családját, annak is néhány illusztris, vérszomjas tagját. Ilyenkor az sem vigasztalja a gazdát, hogy a család legtöbb tagja hazánkban védettséget élvez. Milyen dolog az, hogy a gyilkost a törvény védi? Lássuk, kire és mire gyanakodhatunk!

A védett kisragadozók védelmét a természet védelméről szóló törvény látja el. Ennek értelmében tilos a védettnek nyilvánított állatfajok egyedeinek zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása. A jogszabály arra is kitér, hogy a védett állatok szaporodását és életvitelét ne zavarjuk, életterét (amelybe bele tartozik a lakó-, táplálkozó-, és búvóhelye) ne háborgassuk.

Ha mégis kapcsolatba kerülnénk velük, akkor erre a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség engedélye szükséges (http://www.orszagoszoldhatosag.gov.hu/). Ez a hatóság engedélyt adhat a kisragadozók befogásához, birtokban tartásához, elejtéséhez, idomításához. Még a preparált tetemek birtoklásához is engedély szükséges. Ha illetéktelenül birtokunkban kerül egy védett állat, azt haladéktalanul szabadon kell engednünk. Ha holtan találunk rá, tetemét be kell szolgáltatni. Aki a jogszabályt nem tartja be, természetkárosítás jogcímén felelősségre vonható.

Nyuszt

A védett ragadozók

Nyuszt (Martes martes, eszmei értéke 10 000 Ft): a menyétfélék családjának tagja, testhossza 24 cm (farok nélkül), testtömege pedig 1,5 kg. Kiváló vadász, főleg alkonyatkor portyázik. A nyesttől a sárga torokfoltja különbözteti meg.

Hermelin (Mustela erminea, 10 000 Ft): a görény, a nyest, a nyérc és a menyét közeli rokona, bundája fehér, testtömege 0,2-0,3 kg. Késő éjjel, hajnalban vadászik, ezért Székelyföldön hajnalicskának is nevezik.

Hermelin téli bundában

Molnárgörény (Mustela eversmanni, 50 000 Ft): nagyon hasonlít a házi görényre, de annál kisebb termetű, világosabb bundájú. Ritka állat, az Alföldön él vadon.

Nyuszt

Molnárgörény

Vidra (Lutra lutra, 250 000 Ft): méteres, barna hátú, szürkéssárga hasú, igen ritka ragadozó. A vidra teste részben vízi életmódjához idomult. Áramvonalas alakja és viszonylag hosszú farka, valamint hajlékony teste nemcsak gyors, hanem igen fordulékonnyá teszi a vízben.

Menyét (Mustela nivalis , nincs eszmei értéke, de védett): a világ legkisebb testű emlős ragadozója. Testhossza arasznyi, tömege 0,1 kg körüli. A menyét emberlakta helyek, tanyák, falvak, közelében is előfordul, de igazi élőhelye a bokros, cserjés, fás, ligetes erdőrészek.

Vidra

Menyét

Van néhány ragadozó, amely nem élvez védettséget:

Nyest

Nyest (Martes foina): a nyuszttól a fehér torokfoltja különbözteti meg. Sok helyen városlakóvá vált. Mindenevő: növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyaszt, étlapja ezért rendkívül változatos. A nyest szereti a gyümölcsöt, a szőlőt, az erdei, vadon termő almát, körtét.

Vadászgörény (Mustela furo) : róla sok cikkünkben olvashatsz >>

Borz (Meles meles): köpcös testű, közepes méretű ragadozó. Hossza fél-egy méter, tömege 10-15 kg. Mindenevő, gerincteleneket, kisebb gerinces állatokat (madarak, rágcsálók, hüllők), magokat, erdei gyümölcsöket, gyökereket és gombát fogyaszt, híresen torkos állat. Táplálékát éjjel szerzi. A borz saját vájatú üregrendszerben él.

Bármi történjen is, a gazdának, akinek hobbiállatait ragadozók pusztítják el, forr a vére. Ilyenkor jusson eszünkbe a közhely, miszerint a bosszú nem jó tanácsadó.

Borz

Gondoljuk arra, hogy a ragadozók nem rosszindulatból, gyilkos szándékkal érkeznek, csupán körülöttünk élnek, ők "ilyenek". Próbáljuk tehát leküzdeni dühünket és energiánkat a védekezésre fordítani, megerősíteni a kerítéseket, segítséget kérni a hatóságoktól.