Az egyiptomi ugróegér (Jaculus jaculus)

Mi ez? Olyan furcsán néz ki. Úgy néz ki, mint egy elefánt, egy egér és egy kengurú együtt. A fülei nagyok, mint egy elefántté. A mérete akár egy egéré. A lábai, farka és ugróképessége egy kengurúé. Több mint huszonöt fajta ugróegér létezik, ebből huszonkét fajta Ázsiában él.

Az egypitomi egérnek nagyon hosszú hátulsó lábaik vannak és a mellső lábaik pedig nagyon rövidek. Mindig egyenesen járnak vagy szökdelnek. Sokkal gyorsabban tudnak mozogni, mint egy ember. Akár hat láb magasra is felugorhatnak. Itt jön képbe hasonlóságuk a kengurúval. Sok szerencsét az üldözésükhöz! A farkuk jellemzően hosszabb mint a testük, és arra szolgál, hogy stabilan álljanak. Hosszú, selymes szőrük van és a legtöbb fajtának a pofáján fekete minta van.

Sziasztok! Épp rólam beszélnek ...

Az ugróegér fajtái az alkalmazkodás mestereivé váltak. Képesek a sivatag szélsőséges hőmérsékletéhez alkalmazkodni, a nagyon forró napokhoz és a nagyon hűvös évszakokhoz egyaránt. Ha egy homokos övezetben élnek, akkor ahhoz alkalmazkodnak. Ha olyan helyen laknak, ahol heves esőzések vannak, akkor ahhoz a körülményekhez is alkalmazkodnak. Azok az ugróegerek, akik olyan régióban élnek, ahol nagyon hideg telek vannak, hibernálnak. A sivatag legforróbb részén teljesen elkábulnak és egyáltalán nem jönnek ki a lyukból.

Megtanulni elfogadni és tolerálni a szélsőséges változásokat egy olyan dolog, amit mi is megtanulhatnánk kis rágcsáló barátainktól.

Az összes sivatagi ragadozó az ugróegér természetes ellenségei közé tartozik. Cikk-cakkban ugrálnak, hogy megszabaduljanak a baglyoktól, kígyóktól, rókáktól és a többi ragadozótól. Az ugróegérnek legtöbbször sikerül megmenekülnie. Élettartaa hat év körül van, kétszer hosszabb, mint a patkányoké.

Ki mert "nagyfülűnek" szólítani?!

Az ugróegerek lyukakban élnek. Különösen jól tudnak ásni. A rövid kis mellső lábaikat használják, hogy lekaparják a szemetet vagy homokot. Az erős hátsó lábaikkal a talajt tolják maguk mögé. Leggyakrabban csak egy ugróegér birtokol egy lyukat. A sivatagi hőségben betömik a lyuk nyílásait, hogy ezáltal tartsák kint a meleget. Télen azért tömik be a nyílásokat, hogy ne menjen be a hideg és téli lyukakat ásnak három méter mélyen a meleg elérése végett. Hasonlatos ahhoz, mikor egy házban bezárjuk az ajtókat.

Az ugróegerek nem isznak vizet. A szükséges nedvességet azokból a növényekből és magvakból nyerik, amelyeket elfogyasztanak. A gyökerek nedvességben gazdagok. Az anyagcseréjük is más azért, hogy a nedvességet a lehető legkreatívabb módon dolgozzák fel. A vizeletük nagyon koncentrált és magas a savtartalma.

Ez a rágcsáló a legtöbbször magányosan él. A fiatalok nagyon hamar elhagyják a szülőket és saját lyukat ásnak maguknak és nagy távolságokat tesznek meg élelem és új szállás után kutatva.