Kisállatok mentális betegségei

Milyen elmebetegségeket lehet kisállatoknál észlelni?

Előfordulhatott már, hogy egy barátod vagy ismerősöd háziállata valamilyen okból kifolyólag rendkívül szokatlanul viselkedett. Valószínűleg ezt annyira furcsának találtad, hogy azt gondoltad: „Hát ez a kutya vagy macska biztosan skizofrén. Valami nincs rendben nála." Ha viszont egy olyan kutyával találkozol, mint amilyen a Cujo című filmben szerepelt, nem biztos, hogy a veszettség lesz nála is a diagnózis. Akár az is lehetséges, hogy egy valódi pszihopata kutyával állsz szemben.

Házikedveceink olykor furcsán viselkednek

Elgondolkoztál-e valaha is azon, hogy vajon az állatok is szenvedhetnek-e olyan mentális betegségekben, mint az emberek? Lehetséges-e, hogy egy macska bipoláris zavarban (mentális depresszió) szenvedjen, egy kutya két személyiséggel rendelkezzen, illetve egy papagáj autista legyen? Egy amerikai orvos szerint „Mindenki tudja, hogy vannak olyan emberek, akik személyiségzavarban szenvednek... és szociopaták is, akik más emberre nézve veszélyesek lehetnek ..., így van ez a macskák és a kutyák világában is." A személyiség-, illetve a viselkedési zavarok általában a kisállat fejlődésének korai szakaszában jelenhetnek meg. Kiváltó oka feltételezhetően az állatkínzás, baleseti trauma (bármilyen tárgy, ami az állatra zuhanhatott), félelmet kiváltó ingerek, mint a villám vagy a mennydörgés, illetve az alomtestvérek agresszív viselkedése, melyek mind hatással lehetnek az állat lelki állapotára.

A mentális betegségek a háziállatoknál örökletes (genetikai) úton is megjelenhetnek, illetve egy tumor kialakulása az agyban, akárcsak az embereknél rendellenes vislkedést válthat ki. Körülbelül 4-12 hetes kortól már észlelhetőek lehetnek ezek a betegségek, amelyek véglegesen megváltoztathatják a kisállat pszihológiai magatartását. Bárhogyan is, az agy „személyiség" központja ettől az életkortól már működhet rendellenesen. DSM kisállatoknál? A Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve (DSM) a legszélesebb körű, illetve a leghivatalosabb osztályozást tartalmazza a mentális betegségekről, melyek az embereknél megjelenhetnek. Egyenlőre ilyen kézikönyv az állatok hasonló betegségeiről nem készült, mivel náluk nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani miben is szenvednek, hiszen „nem kérdezhetsz meg egy kutyát, hogy hallucinál-e vagy vannak-e téveszméi?". Dr. Bethany Tapp állatorvos, azt állítja, hogy mivel az állatokat nem lehet szóban megkérdezni a tüneteikről, a diagnózis nem mindig tókéletes. Az, hogy DSM nem készült kisállatok számára még nem jelenti azt, hogy mentális betegségek, illetve rendelleneségek nem léteznek náluk. Valójában vannak olyan helyek, ahol a mentális zavarokkal rendelkező állatokat kezelik.

A szokatlan viselkedésnek különféle kiváltó okai lehetnek

Soraya Juarbe-Diaz állatorvos az egyik szakértője ezeknek a betegségeknek. Szerinte a rendellenes magatartást tanulmányozó szakemberek jól behatárolt cél érdekében dolgoznak: „A viselkedést kutató szakorovosok segítenek azokon az állatokon, melyek viselkedési zavarokkal küszködnek, illetve azokkal a betegségekkel melyek természetellenesek annál a bizonyos fajnál és nem a nevelési hiányosság eredménye." Ahhoz, hogy megállapítsd kutyád mentálisan beteg-e vagy csak egyszerűen engedetlen, Dr. Juarbe-Diaz a következőt ajánlja: „Ugyanúgy mint az embereknél, az állatoknál is változatosak a viselkedés- és az érzelem kifejezési formái, melyeknek egy célja van, a test életben- és egészségben tartása. Ez azt jelenti, hogy a fájdalmat és a veszélyt elkerülendő, ki kell alakítani, megtanulni és ismételni a megfelelő viselkedési formákat, hogy a fizikai és társadalmi környezetbe be tudjon illeszkedni illetve, ha van utód akkor védelmezésük és ápolásuk felé irányuljon a viselkedés. Mikor ezek a magatartásformák eltúlzottan vagy természetellenesen jelennek meg egy kisállatnál és csökkentik az állat fizikai erőnlétét, akkor ennek mentális betegség lehet a hátterében."