Kutyabajok: a szopornyica

Meglehetősen régóta ismert betegség, már a 18. század vége óta említik. Irodalmi adatok szerint a kutyák túlnyomó többsége már 1 éves kora előtt találkozik a kórokozóval.

A betegség iránt a róka és a farkas is fogékony - de a menyétfélék, nyércek, mosómedvék is! Érdekesség, hogy nagymacskáknál (tigris, oroszlán, leopárd, jaguár) is halálos végű megbetegedéseket okozhat. És hogy ne csak szárazföldi állatokat említsünk, a fókák, delfinek is megbetegedhetnek.

Járványtan

A fertőzött, beteg állatok a kórokozót váladékaikkal terjesztik. Ez lehet a kilehelt pára, orrváladék, vagy akár a vizelet is. A fertőződés közvetlen érintkezéssel történik - pl. fertőzött takarmánnyal, ivóvízzel, fertőzött eszközökkel. Érdekesség, hogy esetenként már "sokat megélt" idősebb kutyák is megbetegednek szopornyicában.

Kórfejlődés

A fertőződést követően a vírus a garatban, a toroktájék nyirokszöveteiben szaporodik el (torokgyulladás), majd megjelenik a véráramban is. Ezt követően a légző- és emésztőszervek következnek (orrfolyás, hasmenés), melyek hámszövetében folytatódik a szaporodás, és ugyanezt figyelték meg a lépben, nyirokcsomókban és  a csontvelőben is. Rendszerint az agyvelőben is elváltozások alakulnak ki.

Idült lefolyás esetén a talppárnák és az orrtükör szárazzá, repedezetté válik, de a fogak is károsodhatnak.

Az immunis anyák kölykei az anyatejjel 4-10 hetes korukig passzív védettségre tesznek szert, amely az ebben az időszakban alkalmazott vakcinás védőoltás hatását nagymértékben rontja.

Lappangási idő: általában 3-6 nap.

A szopornyica tünetei

Általában hevenyen zajlik le a betegség, azaz meglehetősen gyorsan. Kezdetben hirtelen felugrik a láz 41°C-ig, majd átmenetileg csökken, ezt követően ismét emelkedik. Tipikus esetben savós orrfolyás, kötőhártyagyulladás alakul ki. A beteg étvágytalanná, kedvetlenné, elesetté válik. Az orr- és szemváladék gennyessé válik, a szukák elvetélhetnek, előfordul, hogy a szaruhártya kifekélyesedik, a csarnokviz elfolyik. Hasmenés, torokgyulladás, hányás alakulhat ki.

Idült esetben általában a tappárnák és az orrtükör megkeményednek, repedezetté válnak ("kemény talp betegség"), vagy a központi idegrendszer megbetegedésére utaló tünetekkel találkozhatunk (rángógörcs, bénulások, tompultság). A heveny szopornyicából felgyógyult állatoknál nem ritka a szaglásérzés elvesztése, mozgászavarok, keresztgyengeség, hátulsó testfél bénulása, stb.

A szopornyicához kapcsolódóan gyakoriak a baktériumos szövődmények, melyek a betegség lefolyását tovább súlyosbítják. A halál oka részben a tüdőgyulladás, és/vagy a gyomor- bélgyulladás, másrészt a kialakuló agyvelőgyulladás.

A szopornyica kelezése

A betegség kezelése részben tüneti, részben a szövődmények kezeléséből áll. A keringés támogatása mellett a baktériumos szövődmények kialakulását antibiotikumokkal igyekszünk megelőzni, illetve a kialakult megbetegedést gyógykezelni. A megbetegedett állatok mintegy fele a kezelések ellenére nem éli túl a betegséget.

Megelőzés

A betegség nagy valószínűséggel megelőzhető védőoltások akalmazásával alkalmazásával. Kölyökkutyákat első alkalommal 2-3 hetes időközzel kétszer kell védőoltásban részesíteni, majd évente egyszer emlékeztető oltást kell alkalmazni.

Oltóanyagok: a Magyarországon törkönyvezett, hivatalosan forgalmazott hivatalosan forgalmazott oltóanyagok alkalmasak a szopornyica megelőzésére.

Kell-e rettegnünk egy új szopornyica vírustól/járványtól?

További információ:
www.bluecross.hu