- -
Alkalmi rohamok vagy valódi epilepszia - Mi a különbség?
A felelőtlen szaporításnak is "köszönhetően" egyre több epilepsziás kutya születik. De nem minden roham utal epilepsziára! A mérgezéses esetek kapcsán is jelentkeznek rohamok! Milyen tünetekre, jelekre figyeljünk? Dr. Kiss Gabriella állatorvos megosztotta velünk tapasztalatait.

Néhány évvel ezelőtt tömeges állatpusztulás történt egy budapesti kerületben. Az egyik panelházsor előtti közterületen hirtelen kutyák, macskák, madarak pusztultak el, az elhullás előtt igen súlyos idegrendszeri tüneteket mutatva. A mérgezésről a humán és állategészségügyi hatóságok is értesültek.

A roham nem mindig utal epilepsziára!

 

Német juhászkutya fekszik
A tünetek helyes felismerése életmentő lehet!

Az eset kapcsán szeretném laikus állattartók figyelmét felhívni arra, hogy nem minden epilepsziás roham jelent valódi epilepszia betegséget! Léteznek ún. alkalmi rohamok is, melyek igen súlyos görcsrohamokkal járhatnak, de az epilepsziás rohamokat kiváltó kórokok megszüntetésével az epilepsziás roham sem jelentkezik többé.

A valódi epilepszia

A valódi epilepszia kritériuma, hogy a rohamok minden látható, kiváltó ok nélkül, meghatározott időszakonként sztereotip (ismétlődő, beazonosítható) módon, általában ugyanazon rohamtünetek formájában jelentkeznek.

Fiatal németjuhász kan és szuka kutyát hoztak a rendelőmbe, rendkívül súlyos idegrendszeri tünetekkel. A klinikai tünetek mindkét állatnál megegyeztek, rendkívüli nyugtalanság, nyálzás, zihálás, testszerte izomrángások és inkoordinált mozgás, majd erősen beszűkült tudatállapot és időnként eszméletvesztés mellett, erős görcsrohamok voltak megfigyelhetők. A rohamok 2-3 percenként követték egymást és 20-60 másodpercig tartottak. A testhőmérsékletük 42, 3 - 42, 8 °C között ingadozott. Magas vérnyomás és a szem-belnyomás növekedése szemmel látható volt.

A gazdi elmondása szerint az állatok jókedvűek, kiegyensúlyozottak voltak a séta elején, majd mindkettő elrohant és 5-10 percre eltűntek. Amikor előkerültek, már mindkettőn súlyos idegrendszeri tünetek mutatkoztak. A kórelőzményi adatok alapján egyértelmű volt, hogy gyorsan felszívódó méreganyagról volt szó, ezért mindkét állat hánytató injekciót kapott. 10 perc elteltével a szuka hányni kezdett, nagy mennyiségű gyomortartalom és híg bélsár távozott tőle. A kutya oldalfekvésben folyamatosan rohamozott. A fenyegető agyödéma megelőzése céljából kis mennyiségű vér lecsapolásával kezdtem a gyógykezelést. Majd görcsoldót és lázcsillapítót kaptak intravénásan. Ezen kívül agyödéma csökkentésére és sokk megelőzésére alkalmas injekciót is. Az injekciók beadása után az állatokat a váró hideg kövezetére fektettem, és hideg borogatást kaptak a koponya tájékra, a gerincükre és a végtagokra. A szuka kutya oldalfekvésben még többször hányt és nagy mennyiségű bélsarat ürített. A görcsrohamok még kb. 30-40 percig egyre kisebb intenzitással és frekvenciával jelentkeztek. A légzési frekvencia 60 perc elteltével normalizálódott, majd az izomrángások is lassan megszűntek. A kutya 60 perc múlva oldalfekvésből próbált fölállni és tisztuló tudattal emelgette a fejét. A kan kutyát nem sikerült meghánytatni, ezért egy közeli klinikára küldtem gyomormosás céljából. A kutyát a beavatkozáshoz elaltatták és a narkózisból sajnos nem ébredt föl. A méreg felvétele és az elhullás között kb. 2 óra telhetett el.

Hasonló állapotban hozták be a harmadik kutyát is a rendelőmbe a mérgezés helyszínéről. A klinikai tünetek az alkalmazott gyógykezelés és a kórlefolyás ugyanaz volt. Ez az állat is 90 perc elteltével tünetmentessé vált.

 

Epilepsziás kutya
Az állatorvosi munka során a pontos kórelőzmény felvétel igen fontos

 

Késő délután érkezett meg a negyedik kutya (nagytestű, fiatal, keverék kan) és szintén a fentebb részletezett tüneteket produkálta. A sikeres hánytatás és a fent leírt terápia alkalmazást követően kb. 1 óra múlva tünetmentesen távozott. Másnapra mindhárom kutya állapota kielégítő volt és a tulajdonosok hónapokkal későbbi elmondása szerint sem okozott az állatok központi idegrendszerében maradandó károsodást a mérgezés. (Az eset kapcsán a humán- és állat-egészségügyi hatóságok lezárták a környéket, kiürítették az adott sétálóutcát.) Kb. 150 állat pusztult el (kutya, macska) és még napok múlva is találtak a környéken madártetemeket.

A fent leírt tömeges mérgezéseket követően egy év múlva egy fiatal vizslát hoztak a rendelőbe, rögzült, súlyos epilepsziás görcsroham sorozatokkal. A tulajdonos elmondása szerint a sétát megelőzően a kutya tünetmentes volt, a tünetek a séta végén jelentkeztek. A korábbiakban részletezett terápiában részesült az állat, kb. 30 perc telt el, mire a rohamok csitultak, de addigra már megérkezett a tulajdonos másik kutyája is, ugyanazon rohamtünetekkel. (Ez utóbbit egy kicsit később vitték sétálni ugyanarra a területre.) Megközelítőleg 90 perc múlva mindkét kutya stabilan, rohammentesen távozott.

Azóta évek teltek el, egyik kutya sem mutatott rohamjelenségeket többé, mivel nem valódi epilepsziáról volt szó, hanem ún. alkalmi rohamokról. Hiszen a méreganyaggal, mint epilepsziás rohamot kiváltó okkal többet nem találkoztak.

A „titokzatos" méreganyag egy hazánkban szabad forgalmazású, meztelen csiga irtására használatos készítmény volt. A méreg hatóanyaga a metaldehid. Mint a leírtakból kiderült, ha a készítmény nem szakértő kezekbe kerül, súlyos, szórványos, vagy tömeges mérgezés okozója lehet.

Az alkalmi és valódi epilepsziás rohamok közötti különbségek

Ez az eset rávilágít arra, hogy mennyire nehéz az alkalmi és a valódi epilepsziás rohamokat elkülöníteni egymástól. Segítséget nyújthat, hogy a valódi epilepszia esetén az első egy vagy két roham után az esetek

90 százalékában több hetes vagy hónapos rohammentes időszak következik, majd ezt követően jelentkeznek a görcsök (minden látható, kiváltó ok nélkül), rohamhalmozódás vagy akár folyamatosan rögzülő görcssorozatok formájában is. Az állatorvosi munka során a pontos kórelőzmény felvétel igen fontos, különösen az ilyen esetekben. A tömeges mérgezés napján a megbetegedett állatok közül tizenkettőt egy közeli állatkórházba szállítottak, ahol ún. járványos idegrendszeri szopornyicát diagnosztizáltak. Ilyen tünetegyüttes nem létezik! Sajnos e téves diagnózisnak megfelelően kezelték az állatokat és néhány órán belül kivétel nélkül mind el is pusztult.

Fontos tehát felismerni a tüneteket, és szakértő állatorvosra bízni a kezelést.

értékelés