Valóban csak egy szúnyogcsípés?

Gondoljunk időben a kutyák szívférgességének megelőzésére!

A szúnyogok megkezdték vérszívó inváziójukat, ezért ha nyaralunk, vagy kirándulunk kedvencünkkel, a pihenés mellett a szúnyogokra is érdemes odafigyelni.

A szúnyogcsípések okozta betegségek közül a kutyákra nézve életveszélyes parazitózis a szívférgesség.

Az apró csípésből egy vagy több, akár 30 centiméter hosszúra is megnövő, 7-10 évig is élősködő szívféreg fejlődhet ki, amely az állat tüdejének ereiben vándorolva súlyos egészségügyi elváltozásokat okoz. A fertőzött szúnyogcsípéstől számított első 6-7 hónapban az állat tünetmentes, azonban a szívféreg teljes kifejlődése a szervezetében súlyos kórformát, akár halált is okozhat. A kutyákba jutott szívférgek 6-9 hónapos korukban lesznek ivarérettek, ezután kezdenek szaporodni, azaz féreglárvákat bocsájtani a véráramba. A lárvák akár néhány évig is elélnek a vérben, várva a szúnyogok csípését. A szúnyogok ezután tovább oltják fertőzött csípésükkel a betegséget okozó lárvákat egy másik kutyába vagy cicába. Onnan vándorolnak tovább a tüdő ereibe, vagy a szívbe.

Fertőzöttség esetén az állat fáradékonnyá válik, majd keringési, légzőszervi és szívpanaszok lépnek fel nála. Ezek súlyosbodásával a betegség egy bizonyos ponton már visszafordíthatatlanná válik.

Amikor még időben diagnosztizálják a szívférgességet, akkor több hetes, nagy kockázattal járó, intenzív állatorvosi ellátásra van szükség. A kezelés költségei akár több százezer forintra is rúghatnak, enélkül viszont a kutya életveszélyes állapotba kerül. Mindezeket figyelembe véve a gazdáknak és a kutyáknak is jobb, ha megelőzzük a fertőzött szúnyogcsípést és vele együtt a szívférgességet.

10 éve jelent meg Magyarországon a trópusi féreg

A szívférgeket elhullott állatokban már a 19. században kimutatta az állatorvos-tudomány, de csak a 20. században kezdtek el komolyabban foglalkozni az általa okozott megbetegedésekkel. A Bayer Állategészségügyi üzletága globális vállalatként csatlakozott a súlyos betegség elleni küzdelemhez. Ezért, amikor többek között a klímaváltozás miatti felmelegedéssel párhuzamosan Magyarországon is megjelent a trópusi féreg, a Bayer előtt már nem volt ismeretlen a kórokozó elleni védekezés és megelőzés.

Az Alföld a legveszélyesebb terület

Kontinensünkön a  szívférgesség a Földközi-tenger térségében az Alpoktól délre húzódó területeken jellemző. Magyarországon először 2009-ben jelent meg a kutyák szívférgességével kapcsolatban egy olyan cikk, miszerint hazánkban egy olyan kutyában találták meg ezt az élősködőt, amely bizonyítottan soha nem járt külföldön, tehát minden kétséget kizáróan belföldön fertőződhetett. Ma Magyarországon a betegség tekintetében az Alföld a legveszélyesebb terület, de egyre több pozitív esetről számolnak be az állatorvosok a nyugat-magyarországi településekről is. – mondta Dr. Lukács Zoltán, a Bayer Hungária Kft. állatorvosi regionális marketing menedzsere, kisállatklinikus szakállatorvos.

A szakember úgy érzi, hogy sikerült idejében felhívni a figyelmet szívférgességre az állatorvosok és a kutyatartók körében egyaránt. Annak érdekében, hogy mindig napirenden tartsák a problémát, a Bayer Hungária Kft. 2017-től minden év május 10-én emlékezik meg a Szívférgesség Napjáról Magyarországon.

A teljes körű védelem érdekében a szívféreg lárva-, valamint a szúnyogcsípés ellen kifejleszett készítményt célszerű párhuzamosan használni és célszerű a kezelést minden hónapban megismételni. Emellett ajánlott az évente legalább egyszeri szűrővizsgálat elvégzése is. A vizsgálat ára annak összetettségétől függ. A legegyszerűbb néhány ezer forint, a legbonyolultabb, ám egyben legmegbízhatóbb ára eléri a tízezer forintos nagyságrendet is. Egyetlen negatív eredménytől viszont sajnos nem nyugodhat meg teljesen a gazdi, hiszen előfordulhat, hogy a vizsgálat éppen akkor történik, amikor a féreg olyan fejlődési szakaszban van, ami nem kimutatható. Ezért egy ilyen eredmény birtokában is folytassuk a szívférgesség elleni harcot.

További információk: www.felelosallattartas.hu